A szerződés tárgya és a teljesítés
A webshop legfontosabb része maga a termék, vagy szolgáltatás, amiért a látogató, a leendő vásárló odalátogat és esetleg vásárol valamit. A vásárlással pedig tulajdonképpen létrejön egy szerződés a felek között: az eladó valamilyen feltételekkel ajánlatot tesz a webshopban, a vevő megismeri és elfogadja az ajánlatot, majd kosárba rakja és megrendeli a szerződés tárgyát. Ezután történik meg a fizetés és a teljesítés, vagy előbb a teljesítés és utóbb a fizetés a megismert feltételeknek megfelelően.
Alapvető és logikus elvárás – illetve egy fogyasztóvédelmi ellenőrzésnél is ellenőrzési szempont – hogy az ajánlat, a felkínált termékek legyenek minél pontosabban megismerhetőek illetve a teljesítés részletei is egyszerűen megismerhetőek legyenek. Nézzük meg mit jelent ez a gyakorlatban.
1., A szerződés tárgyának tulajdonságai
A felkínált terméket, szolgáltatást a lehető legjobban és legrészletesebben kell megjeleníteni, részletezni a webshop vonatkozó oldalain. A lényeges tulajdonságokat fel kell sorolni, a technikai adatokat számszerűsíteni kell. Ha vannak kapcsolódó dokumentumok, például biztonsági adatlap, garanciális feltételek, stb. azokat is csatolni kell a termékhez. Ezen pont kívánalmainak való megfelelés egyébként több szempontból is elemi érdeke a forgalmazónak hiszen egy jól tájékoztatott vásárló hálás és nemcsak a webshop jó hírét adja tovább, de vásárlásra is nagyobb hajlandóságot mutat.
2., Az áru, vagy szolgáltatás ellenértéke
Egy fizikailag működő boltban is a kitüntetett információ a termék ára, amely az egyik legfontosabb iránytű bármely vásárlói döntés előtt. Itt sincs ez másképp.
A legfontosabb elvek az ár feltüntetésével kapcsolatban:
Pénznem:Az eladási árat, az egységárat és a szolgáltatás díját a Magyar Köztársaság(2012 januárjától Magyarország) területén törvényes fizetőeszköz szerint meghatározva, egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.Tehát a webáruházban is forintban kell megadnunk a termék árát bármennyire is jobb volna néha euróban vagy dollárban azt meghatározni, amennyiben a szolgáltatás Magyarország területéről igénybe vehető.
(Itt van némi logikátlanság a web határokon átnyúló szabadsága miatt, de ez külön cikket érdemel majd!)
Eladási ár:A fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetéséről szóló 7/2001. (III. 29.) GM rendelet szerint eladási ár az áruért a fogyasztói forgalomban fizetendő ár, amely magában foglalja az általános forgalmi adó és az árut terhelő más adók, illetve egyéb fizetési kötelezettségek összegét is. Ez magyarul azt jelenti, hogy a hatóság bizton megbüntet, ha nettó árat alkalmazunk a webáruházban, de a nettó + ÁFA ármegadási módszer is büntit von maga után. Az üdvözülés útja a bruttó ár feltüntetése. Emellett azonban sokszor logikus megoldás a bruttó ár „kattintásra történő” szétbontása, hiszen számos vásárló esetén a nettó ár tartalmazza a döntéshez szükséges lényegi információt.
Egységár feltüntetése: Számos esetben kötelező a termék egységárát is feltüntetni, alapvetően abból a célból, hogy a vásárló könnyebben eligazodhasson a sokféle kiszerelés fajlagos költségessége vonatkozásában. Itt általában egyszerű a webáruház üzemeltetőjének a dolga (például a krumplit 1 kg-ra, a szövetet 1 m2-re, az elektromos kábelt 1 folyóméterre vonatkoztatjuk), de vannak esetek, ahol már gondolkozósabb a munka. Például 60 ml-es körömlakk esetében az egységárat számíthatjuk akár mililiterre, de akár literre is, egy ív papírt pedig akár négyzetméterre, akár négyzetmétertömegre.
Az egységárról bővebben Egységáras mizéria cikkünkben olvashat.
3., Fizetés feltételei(fizetési módok, költségek)
Természetesen az egyik legsarkalatosabb pontja a tájékoztatásnak a fizetési módok ismertetése, amit például az ASZF-ben, vagy külön menüpontban könnyen megtehetünk. Mivel egy termék, szolgáltatás kifizetése számtalan módon(utánvét, banki átutalás, bankkártyás, paypal, stb.) történhet először is érdemes kiválasztani az értelmesen szóba jöhetőket, majd integrálásuk után részletesen kell tájékoztatni a vásárlót az egyes módok részleteiről, feltételeiről.
Amennyiben valamelyik fizetési módnak költsége merülne fel(pl. utánvét) a vevő vonatkozásában, arról tájékoztatnunk kell a vevőt illetve a fizetés megtörténte előtt a költség részletezőben külön is érdemes feltüntetni a konkrét összeget.
4., A teljesítés feltételei
Kötelező tájékoztatni a vásárlót a teljesítés feltételeiről, a szállítás vagy a termék átvételének módjáról és nagyon fontos tájékoztatást adni, hogy mikor kaphatja meg a vásárló a terméket. Nem megfelelő a tájékoztatás, ha a vásárló nem kap egyértelmű tájékoztatást a kiszállítási határidőről.
5., Szállítás költségei és feltételei
Fordítsuk meg a gondolatmenetet, nézzük meg mely esetek bizton nem megfelelőek az ellenőrző hatóság szempontjából:
Nem megfelelő, ha csak utal a webáruház a postai vagy futárcég díjszabására konkrét adatok, tételek nélkül. (Mi az XY futárcéggel szállítunk.)
Nem megfelelő, ha a szállító díjszabását belinkeljük az oldalra.
Nem megfelelő, ha csak regisztráció után vagy csak a rendelési folyamat végén érhető el.
Legjobb, ha a szállítás költségeit és feltételeit részletesen elmagyarázza külön menüpontban vagy az ÁSZF-ben a weboldal bárkinek aki az oldalra téved és az egyes vásárlási folyamatok közben(termékbemutatás, kosár, megrendelés) is elérhetőek a költségek és feltételek.
6., Területi hatály
Van az az eset, amikor a webáruház mondjuk szállítási költségek okán, jogszabályi vagy egyéb okokból (mondjuk az utánvét külföld vonatkozásában nem megoldható) csak bizonyos földrajzi vonatkozásban teljesít. Magától értetődően ezt nem árt feltüntetni, még ha logikusan feltételezhető is, hogy Magyarországról nem fogunk muskátli palántákat szállítani Lappföldre. Ellenben gyakran vásárolnak a környező országok magyarjai hazai webáruházakban, és ezt utólag számos esetben kell „nem teljesen jogszerűen” lemondani, például a szállítási költségek a webáruház számára nem bevállalható nagysága okán.
(hőbör)