keresés

információk

adatvédelem

Weboldalakkal kapcsolatos adatvédelmi kérdések

Adatvédelem, google és a németek

Ki gondolná, hogy a Google analitika alkalmazása Németországban jogkövetkezményekkel járhat és a német adatvédelmi hatóság képes  a “területén” működtetett weboldalakat egyesével leellenőrizni és az üzemeltetőt felszólítani: vagy felhagy az analitika weboldal alá integrálásával, vagy bizonyos kritériumoknak megfelelve változtat a konstrukción. A fentiekből sajnos következik, hogy a németek az IP címet személyes adatként definiálják, különben minek volna ez a nagy hajcihő?

Adatkezelés az új BTK-ban

A többség, a weboldalakat készítő vállalkozások, de még az üzemeltetők is  nagyjából tisztában vannak vele, hogy nem jogszerű adatkezelésért, személyes adatokkal való visszaélésért komoly pénzbüntetést lehet kapni, de hogy akár kétéves letöltendő szabadságvesztés is járhat érte, az tapasztalatom szerint az emberek túlnyomó többsége számára kevésbé ismert tény.

4,5 millió az átlagos adatvédelmi bírság!!

Tavaly látott napvilágot, januártól lépett hatályba és májusban már szankcionált is az új Adatvédelmi törvény, a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról. Idén eddig az Adatvédelmi Hatóság honlapja szerint 4 db határozat született jogellenes adatkezelés miatt 17,8 millió forint értékben, ami ugye átlagosan 17,8/4 = 4,45 millió forint adatkezelőként. Meglepően sok!

A cookie kezelés jogszerűsége

2011. VIII. 3-ától egy régi-új jogszabály, a tavaly ismét módosított 2003. évi törvény az elektronikus hírközlésről szabályozza a sütik, vagy más néven cookiek használatának szabályait a Magyarország területén végzett, vagy területére irányuló elektronikus hírközlési tevékenységek eseteire. A szabályozás alapja – mint manapság majdnem minden hasonló szabálynak – az Unió vonatkozó irányelve, esetünkben a 2002/58/EK Irányelv, az Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv(2002. 06. 12.)

Komoly érdeklődés Győrben

Március 8.-án immár harmadik alkalommal kerül megrendezésre Győrben az Internet Marketing Akadémia, ahol idén is tekintélyes számú érdeklődő volt kíváncsi a közel húsz előadó szerteágazó témákban megtartott előadásaira. A több mint 150 érdeklődő két külön teremben a webes megoldások lehetőségeivel, korlátaival, webmarketing kérdésekkel, mobil alkalmazások lehetőségeivel, piaci összefüggésekkel és nem utolsósorban ezen blog képviseletében jómagam előadásában a weboldalak üzemeltetési problémáival ismerkedhetett meg. Az alábbi videó első fele ezt az előadást

Webáruház és adatvédelem a 2001. évi CVIII. törvény alapján

Ugyan tavaly megjelent és ma már hatályos az új adatvédelmi törvény (2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról), de azért ha jól körülnézünk találunk még élő jogszabályokat, törvényeket amelyek szintén ezt a területet – személyes adatok kezelése – próbálják szabályozni. Például ebben a témakörben van még egy hatályos jogszabály, a 2001. évi CVIII. törvény, amely az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről

A webshopok is bejelentéskötelesek!

“10 milliós bünti hírlevél feliratkozásért” címmel decemberben már írtam az új idén januártól hatályos adatvédelmi törvény (2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) irgumburgumságairól, furcsaságairól, következményeiről a webes termékekre vonatkozóan. Csak a dolog élére szorítkozva: a webáruház üzemeltetőnek az adatkezelés megkezdését megelőzően nyilvántartásba kell vetetnie magát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság  rendszerében; illetve ezért a nyilvántartásba vételért fizetni kell!

Személyes adat

Az új adatvédelmi törvény (2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) kapcsán előző cikkünk hatására különböző fórumokon többen is próbálták a törvény élét elvenni. Okfejtésük lényege – lévén a törvény a személyes adat kezelőket hozhatja nehéz helyzetbe – a személyes adat körének szűkítésére irányult. Többen megpróbálták logikailag bizonyítani, hogy az IP cím, nem lehet személyes adat. Bár lenne igazuk!

Adózás a halál után

Hová kerülünk az offline halála után? Kérdezte a nyomdafestéktől még meg sem száradt, a standra frissen, ropogósan kikerült kis Népszabadság idősebb gyűrött fivérét, akit a terjesztő már szépen összekötözve remittendaként épp utolsó útjára próbált felkészíteni. Tudod – válaszolta az, az idősebb, frontot is megjárt emberek bölcsességével és rendíthetetlenségével – úgy tartják, hogy halálunk után az öröklétbe, az online világba kerülünk, ahol nincs eső, szél, nincsenek kandallótulajdonosok, nincs árunk, nincs termékdíj

10 milliós bünti hírlevél feliratkozásért?

A fenti címmel ugyan kicsit túlzásba estem, de az tény, hogy az Országgyűlés által nyár közepén elfogadott adatvédelmi törvény (2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) ekkora büntetési tétellel riogatja többek között a személyes adatokkal dolgozókat. Legyen az egy adatkezelő óriás(pl. a facebook csapata) vagy Jóska bácsi elvetemült bolgárkertész, aki a káposztalepkék káposztaleveleken történő párzási szokásairól küld hetente körlevelet hasonló érdeklődésű agyvérzésből hirtelen kilábalt honfitársainak.