Egy webáruház ellenőrzésekor könnyű dolga van a hatóságok embereinek, még csak ki sem kell mozdulni a télen jól fűtött(nyáron légkondicionált) irodából és már folyhat is be a pénz az államkasszába. 

Csak végig kell nyálazni a kényes pontokat, kipipálni a jogszabályi hiányosságokat, és a jogi osztály már fogalmazhatja a határozatot. Egy ilyen pont a webáruházak termékadatai között az egységár megléte vagy hiánya illetve a helyes egységár adat.

Miről is van itt szó?

Nos arról, hogy a fogyasztó a különböző kiszerelésű termékek esetén nehezen tudja megmondani, hogy melyik termék éri meg igazán. Egy liter pálinkát vegyek-e 1000 ft-ért, vagy inkább a fél literes kiszerelést válasszam 1400-ért. Bár ez a helyzet könnyen megítélhető volna, de gondolni kell az ittas interneten vásárló állampolgárra is, aki ilyenkor megkeresi az egységárat és helyes döntést hoz.

Kapaszkodót ebben a témakörben a fogyasztóvédelmi törvény IV. fejezetének 14. §-a, illetve a 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól adhat számunkra. E szabály vonatkozó sorai:

“3. § (1) A termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával,

a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy

b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni.

(2) Nem kell feltüntetni az egységárat

a) az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű,

b) az automatából értékesített,

c) az egy csomagban lévő, készletben értékesített,

d) a különleges díszcsomagolású,

e) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényben meghatározott élelmiszer esetén az ételek készítéséhez egy csomagba összeállított terméken.

(3) Ha külön jogszabály meghatározott előrecsomagolt termék forgalmazása során a nettó tömeg mellett a töltő (lecsepegtetéssel meghatározott) tömeg feltüntetését is előírja, elegendő a töltő tömeg egységárának feltüntetése.

4. § Az egységárat

a) a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m3),

b) a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t),

c) a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm),

d) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m2),

e) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db)

kell feltüntetni.”

Tehát a fentiekből is látszik, hogy számos olyan termék, termékcsoport van, ahol egy webáruházban fel kell tüntetni az egységárat. Itt vannak a festékek, ragasztók, higítók, alkoholos italok, ahol az egy literre vonatkozó árat kell megadni; itt vannak a különböző súlyra értékesített termékek: alapanyagok, élelmiszerek és sorolhatnánk.

De persze vannak bonyolultabb esetek, ahol nem egyértelmű, hogy milyen egységre vonatkoztatva kell megadni az egységárat. Például csavart lehet venni súlyra is és darabra is; papírt lehet négyzetméterre és darabra is. Elég az egyiket kiíratni, vagy kell mindkettő egységár internetes kereskedés esetén?

(ht)

egységár fogyasztóvédelem webáruház