Tavaly december elején látott napvilágot az a Budapest Bank által finanszírozott kutatás, amelyben a kutatást végzők a webáruházak, a webáruházakban történő vásárlás és a bankkártyás fizetés magyarországi elterjedettségét próbálták felmérni a megbízott szakemberek főképp a kisvállalkozói szegmensre fókuszálva. A kutatást az Ipsos készítette 375 lakossági válaszadó és 523 vállalkozói válaszadó “felhasználásával” , a 100,000 millió nettó forgalomnál kevesebbet forgalmazó vállalkozások körében.
A kutatás főbb megállapításait az alábbiakban próbálom összefoglalni.
Gyorsuló piaci átrendeződés
Az online kereskedelem azon kevés gazdasági terület közé tartozik, amelyre a gazdasági válság nem hatott rombolóan, az elmúlt években töretlenül fejlődött. Az interneten értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma 2009-ben megközelítette a 100 milliárd forintot, 2010-ben pedig a 133 milliárdot, amely a teljes kiskereskedelmi forgalom 1,8%-át teszi ki.
(Tavaly 2011-ben ez az arány vélhetően tovább nőtt a cirka 3000 hazai webáruháznak köszönhetően, jelenlegi becslések a 155 milliárd és a 170 milliárd szórnak, ami 16 – 27%-os(!!) növekedésnek felel meg. A mai gazdasági viszonyok között ezt bizton nevezhetjük szárnyalásnak.)
Hogy mekkora összeg is ez a 133 milliárd forint annak érzékeltetésére számítsuk ki hány jó minőségű mobiltelefon jönne ki belőle: 133 milliárd/100,000 Ft = 1,330,000 mobiltelcsi!
Növelhető a vállalkozás forgalma
A megkérdezett webshoppal rendelkező kisvállalkozások fele állítja, hogy forgalma nőtt ennek az eszköznek a hatására, mégpedig átlagosan 26%-kal. A 26%-os átlagos(!) forgalomnövekedésnek mindenki örül, és aki dolgozott már kereskedelemben tudja, hogy néha 10%-os növekedéshez is milyen komoly munkát kell végezni.
Növelhető a vállalkozás hatóköre
Kereskedői szempontból a webshop jelentősen növelheti az üzleti működési hatékonyságát: online áruházat üzemeltetve nemcsak az adott településen élőket érhetik el a cégek, hanem országszerte, sőt akár külföldről is szert tehetnek megrendelésekre. Ez a hatás — ha jól csinálják — további forgalomnövekedést hozhat a vállalkozásnak, anélkül hogy komoly invesztíciókat kellene végrehajtania.
Csökkenthetőek a költségek
A felmérésben vizsgált vállalkozások egy része költségcsökkenésről is beszámolt, hiszen spórolhatnak az üzletbérlésen, hirdetési kiadásokon, a kapcsolódó költségeken, de akár a bérköltségeken is.
Ezen cégek esetében az üzemeltetési költségek átlagosan 24%-kal(!) csökkentek.
Mi a mai magyarországi helyzet?
Megállapítást nyert, hogy 2011 végén a magyar kisvállalkozások, kereskedők kis hányada él a webes értékesítésben rejlő lehetőségekkel. A felmérés szerint a kisvállalkozások csupán 13%-ánál lehet interneten rendelni termékei, szolgáltatásai közül. Jobb az arány, ha a honlappal rendelkező vállalkozásokat vizsgáljuk, — ez a vállalkozások közel felét teszi ki —, közülük 32% rendelkezik webáruházzal. A bankkártyás fizetési lehetőségek elterjedtsége a fenti aránynál lényegesen kisebb, csupán a webáruházak ötödénél lehet ily módon, bankkártyával fizetni.
A kutatás publikus része letölthető a Budapest Bank honlapjáról:
A kisvállalkozók nem használják ki a világháló lehetőségeit
Merre megy Európa?
Az Európai Bizottság (EB) napokban nyilvánosságra került szándékai szerint 2015-re meg kellene duplázni az online értékesítés súlyát, az online vásárlásokra és szolgáltatásokra fordított összegeket. A mostani becsült érték 3,4 százalék, míg az internetgazdaság részesedése alig 3 százalékos a tagállamok összesített GDP-jén belül. (A legfejlettebb ipari államok némelyikében a kereskedelem 20%-a(!!) már ma is internetes alapú.)
Az Európai Bizottság ezért egy javaslatcsomagot dolgoz ki, amelynek része a kártyás, internetes és mobil fizetések piacának fejlesztése, ezen belül a közös szabványok támogatása és a gyors fejlődést, a nemzetközi forgalmazást akadályozó korlátok lebontása. Ide sorolják a határon átnyúló csomagküldés szabályainak sztenderdizálását is, ami ma még sokszor elrettentő tényező a hazai szolgáltatók számára is
ht