keresés

információk

Webáruházak jogsértési toplistája(2012)

Milyen hibákat talált a fogyasztóvédelem?
Milyen hibákat talált a fogyasztóvédelem?

Tavaly, 2012-ben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság bevonva a Budapest Főváros, valamint a Pest Megyei, a Hajdú-Bihar Megyei, a Bács-Kiskun Megyei, a Csongrád Megyei, a Fejér Megyei, a Győr-Moson-Sopron Megyei és a Baranya Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségét átfogó vizsgálatot indított Magyarországon működő webáruházak elektronikus kereskedelmi tevékenysége jogszerűségének tekintetében. (mint arról pont egy éve írtunk “Fogyasztóvédelmi vizsgálat 2012” cikkünkben)

A vizsgálatokra 2012. áprilistól októberig terjedő időszakban került sor, amelynek keretében a felügyelőségek 165 webáruházat vontak be az ellenőrzésbe. Az összes vizsgált webáruház közel 40 %-a már korábban, a korábbi években vizsgált és kifogásolt webshop volt.

Általános megállapítások

A 2012-es vizsgálatokban az ellenőrzött webáruházak közül 116 esetében tártak fel a felügyelőségek valamilyen jogsértést, amely 70%-os kifogásolási arányt eredményezett. Ez a tavalyi vizsgálat 85%-os kifogásolási arányát tekintve nagymértékű javulásként értékelhető. Az ismételt ellenőrzések tekintetében is megállapítható ez a pozitív tendencia, miután a tavalyi 45%-os kifogásolási arány idén 32%-ra csökkent.

Mit és miképp vizsgálódtak a felügyelők?

Mint általában szokásosan két irányból vizsgálták meg a működő webshopok jogszerűségét.

1.) Egyrészről a webáruházak kötelesek bizonyos meghatározott információkat – előzetes tájékoztatási kötelezettségüknek megfelelően – a weboldalon a fogyasztó, a vásárló számára előzetesen rendelkezésre bocsájtani. Ezt a fogyasztóvédelmi hatóság munkatársai kényelmes irodájukból a távolból egy checklista segítségével könnyedén le tudták ellenőrizni.
Ezen információk meglétét az ellenőrzés alá vont összes, 165 db webáruháznál megvizsgálták a fogyasztóvédelem szakemberei, a jogsértési arány 70%-volt és az elállási joggal kapcsolatos tájékoztatás nem megléte viszonylatában történt a legtöbb jogsértés.
2.) A felügyelőségek azonban a kötelezően feltüntetendő információk meglétének ellenőrzésén túl próbavásárlásokat is végeztek 39 webáruház vonatkozásában, melynek keretében 32 esetben tudtak jogsértést, kifogásolni valókat megállapítani. Itt a nem jogszerű kiszállítások aránya 84%-ot adott, ami elég magas és az előző év adataival megegyező érték.

Melyek a leggyakrabban előforduló hibák  a vizsgálat alapján?

1. Nem jogszerű jótállási jegy: 76%

Az idei évben lefolytatott témavizsgálat keretében a felügyelőségek összesen 30 darab olyan terméket rendeltek meg, amelyekkel együtt a vállalkozásnak jótállási jegyet kellett volna átadnia. A webáruházak azonban csak 19 esetben biztosítottak jótállási jegyet a termékhez, amelyek közül mindössze 7 volt olyan, amely tartalmilag hiánytalan volt és nem tartalmazott megtévesztő tájékoztatást.
Tehát 7 esetben jártak el jogszerűen a vizsgált webshopok, ami azt jelenti, hogy 76%-uk nem tudott maradéktalanul megfelelni az előírásoknak, a jogsértés gyakorisága ebben a témakörben: 76 %.

2. Nincs tájékoztatás az elállási jogról az írásbeli megerősítésben: 63%

A próbavásárlások esetében neuralgikus pont volt az írásbeli megerősítéssel kapcsolatos előírások betartása. (A webáruház üzemeltetője valamennyi internetes megrendelés esetében köteles a fogyasztó részére – legkésőbb a termék átadásának időpontjáig – az írásbeli megerősítést átadni.)
A hiányos tartalmú írásbeli megerősítések esetében a leggyakoribb jogsértés (63%-os kifogásolási arány) az volt, hogy a vállalkozás nem adott tájékoztatást az elállás jogáról a megerősítésben, a vizsgált 19 db dokumentum közül(azért 19, mert 20 esetben egyáltalán nem volt írásbeli megerősítés!) mindössze 7 darab foglalta magában az erre vonatkozó információkat.
A jogsértés gyakorisága: 63% (82% az összes vizsgált webshop vonatkozásában!)

3. Nincs egyáltalán írásbeli megerősítés: 51%

A lefolytatott 39 próbavásárlás közül az üzemeltetők 20 esetben egyáltalán nem is mellékelték az írásbeli megerősítést a kiszállításkor a vevő számára, így ez a dokumentum egyáltalán nem került átadásra.
Jogsértés gyakorisága: 51% (a 19 átadott dokumentumból 12 további hiányosságokkal bírt, így összességében itt 82% az összesített kifogásolhatóság aránya!)

4. Hiányos tájékoztatás a szerződés iktatásáról, hozzáférhetőségéről: 38%

A webáruházat üzemeltető szolgáltatók, áruház tulajdonosok több mint egyharmada továbbra sem veszi figyelembe, hogy a fogyasztókat tájékoztatnia kell arról, hogy a megkötött szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e (34%), a megkötött szerződést iktatják-e (38%), valamint ha iktatják, akkor utólag hozzáférhető lesz-e (35%).

5. Itt holtversenyben a vállalkozást nyilvántartó feltüntetésének hiánya és az elállási joggal kapcsolatos információk hiánya végzett: 37%

A szolgáltató, a webshop üzemeltető “személyére” vonatkozó adatok körében a legnagyobb arányban (37%) a vállalkozásokat, illetve vállalkozókat nyilvántartásba vevő cégbíróság vagy jegyző megnevezésének feltüntetése hiányzott.

Az ellenőrzött webáruházak közül 6 szolgáltató (4%-os kifogásolási arány) meg sem említette honlapján az elállási jog intézményét, azonban amelyeknél megtalálható volt, azok közül is 61 üzemeltető (37%-os kifogásolási arány) valamilyen szempontból nem megfelelően tette közzé az elállással kapcsolatos információkat.

6. Az elállási nyilatkozattal kapcsolatos információk hiánya: 33%

A webáruházat üzemeltetők viszonylag magas száma (54 webáruház, ami 33%-os kifogásolási aránynak felel meg) nem tette közzé az arra való utalást, hogy írásban történő elállás esetén a fogyasztónak elegendő az elállási nyilatkozatot elküldeni határidőn belül.

7. A szerződés lehetséges nyelveire való utalás hiánya: 32%

Az ellenőrzések 32%-ában állapították meg a felügyelőségek, hogy nem történt utalás a szerződéskötés lehetséges nyelveire vonatkozóan, habár ez is a vonatkozó jogszabály értelmében kötelezően feltüntetendő információ.

8. Az eredeti csomagolás megkövetelése: 25%

A vizsgált webáruházak egynegyede (42), 25 százaléka azért esett kifogásolás alá, mert elálláskor megkövetelte a fogyasztóktól a termék eredeti csomagolásban történő visszaküldését.

9. A kártérítésről szóló tájékoztató hiánya: 22%

37 honlapon (22%-os kifogásolási arány) nem került feltüntetésre, hogy a szolgáltató – elállás esetén – követelheti a fogyasztótól a megrendelt termék nem rendeltetésszerű használatából eredő kárainak megtérítését.

10. Az elállási jog jogellenes korlátozása: 16%

27 webshop (16%-os kifogásolási arány) nyújtott az elállási jog gyakorlásával kapcsolatos olyan, a jogszabályban foglaltakkal ellentétes tartalmú tájékoztatást, amely szerint a termék csomagolásának felbontása esetén vagy a termék kipróbálását követően nincs lehetősége a fogyasztónak az elállási jogát gyakorolni.

A teljes vizsgálatot összefoglaló jelentés ide: “Az elektronikus kereskedelmi tevékenység jogszerűségének ellenőrzése, különös tekintettel a veszélyes termékek és a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrésére” kattintva érhető el.

(hőbör)