Az elállási jogokra vonatkozó kötelező tájékoztatás
A webes, a webáruházból történő termékértékesítés a kereskedelem egy speciális, de folyamatosan növekvő szelete. Jellemzője, hogy a vevő csak korlátozottan tudja megismerni a terméket, lévén földrajzilag akár több ezer kilométerre tartózkodik a vásárlás(szerződéskötés) pillanatában.Természetesen erre az esetre is létezik egy vonatkozó passzus: a 17/1999. (II.5.) Kormányrendelet a távollevők között kötött szerződésekről címmel, amely részletesen szabályozza a webáruház ez irányú tájékoztatási kötelezettségének részleteit.
A rendelet iránymutató paragrafusa az 1. §, amely ezt mondja:
1. § (1) A rendelet hatálya arra a szerződésre terjed ki, amelyet fogyasztó és vállalkozás köt egymással termék, illetve szolgáltatás értékesítésére irányuló, a vállalkozás által működtetett távértékesítési rendszer keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a vállalkozás kizárólag távközlő eszközt alkalmaz (távollevők között kötött szerződés).
Egy kicsit vicces, hogy ez a rendelet 1999-ben látott napvilágot, amikor webshop talán csak mutatóban létezett Magyarországon, nem is nevesíti sehol a webáruházakat, a ma használatos technológiákból egyedül az elektronikus levelet(e-mail) ismeri.
Na de főzzünk azzal amink van, nézzük mit tartalmaz e passzus az egyik legvitatottabb shopjogról, az elállás jogáról.
2. § (1) A vállalkozás a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni:
e) az elállás jogáról (4. és 5. §);
Próbáljuk meg kibogozni, hogy miről is kell tájékoztatni konkrétan a fogyasztót még a vásárlás előtt az elállási joggal kapcsolatban! A tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos iránymutatás a 17/1999. (II.5.) Kormányrendelet 4. és 5. paragrafusában található és az alábbi pontokban foglaltakat tartalmazza:
1., A fogyasztót elállási jog illeti meg
4. § (1) A fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat.
Tehát deklarálni kell, hogy a fogyasztó meggondolhatja magát(elállási joga van) és a terméket visszaküldheti az eladónak.
2., Az elállási jog indoklás nélkül gyakorolható
4. § (1) A fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat.
Kihangsúlyozandó, hogy az elállási jog gyakorlásához semminemű indoklás nem szükséges. (Még csak azt sem kell a vevőnek leírni, hogy bakfitty.)
3., Az elállási jog 8 munkanapon belül gyakorolható
4. § (1) A fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat.
Amennyiben az ügyfél, a vásárló a termék házhoz szállítása után el kíván a vásárlástól állni, azt az áru átvételét követő 8 munkanapon belül, indoklás nélkül megteheti. Vannak akik ezt nem nyolc munkanapban adják meg, hanem 12 napban határozzák meg az elállás idejét. Ez elvileg az ugyanaz, mint a 8 munkanap, leszámítva az ünnepek körüli időszakokat.
4., Elállási határidő a termék átvételekor kezdődik, szolgáltatás esetén a szerződéskötéskor
4. § (2) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási jogát
a) termék értékesítésére irányuló szerződés esetében a termék kézhezvételének napjától, ha eddig az időpontig nem kapta meg a 3. § szerinti írásbeli megerősítést, ennek kézhezvételétől számított nyolc munkanap elteltéig, legfeljebb azonban a termék kézhezvételének napjától számított három hónap elteltéig gyakorolhatja.
Ez már gondolkodósabb szakasza a rendeletnek, ha minden aspektusát vizsgáljuk. De tájékoztatási szempontból az mindenképpen deklarálandó mondjuk az ÁSZF-ben, hogy az elállási határidő a termék átvételétől kezdődően 8 nap. A 8 napba nem értendő bele az átvétel napja. (csak zárójelben: ha nem kap a vevő írásbeli megerősítést, akkor ez a visszaküldési/elállási lehetőség akár 90 nap is lehet!!)
5., Írásban történő elállás esetén elegendő az elállási nyilatkozatot elküldeni 8 munkanapon belül
4. § (4) Írásban történő elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi.
Be kell venni ezt az információt is az ÁSZF-be, hogy a fogyasztónak elegendő a 8. napon feladni nyilatkozatát postán hogy elállási jogával élni kíván. Mivel a jogszabály nem rendelkezik a szóbeli elállásról és az e-mailes elállásról sem, így azokról nem is kötelező jog szerint tájékoztatni a vásárlót.
6., Elállás esetén a webshop 30 napon belül fizeti vissza a fogyasztó által kifizetett összeget
4. § (5) A vállalkozás köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni.
Erről a tényről tájékoztatnunk kell a vásárlót, mondjuk az ÁSZF vonatkozó részében. Ugyan jog szerint nem kell kihangsúlyozni, de a rendeletből következően a teljes összeg visszajár. Tehát az utánvét költsége éppúgy minta a szállítási költség, bár a rendelet megfogalmazása nem tökéletes. Fontos, hogy pénzvisszafizetés 30 napja az elállástól számítódik.
7., Elállás esetén a fogyasztót kizárólag a termék visszaküldésének a költsége terheli
4. § (6) A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt a termék visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli.
A hivatkozott rendelet egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a fogyasztó elállásával összefüggésben kizárólag a termék eladó részére történő visszaküldésének költségeit köteles viselni, ezért a terméket a vevő nem adhatja fel utánvétellel vagy portóval. Az eladó az elállás miatt sem kötbérfizetési kötelezettséget, sem bármilyen pénzbeli büntetést nem róhat a fogyasztóra. Ezzel összefüggésben a termék ingyenes kiszállításának díját sem lehet utólag a fogyasztóra terhelni. A fentieket tájékoztatásul elérhetővé kell tenni az internet áruház oldalán.
8., A szolgáltató követelheti a fogyasztótól az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárai megtérítését
4. § (6) A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt a termék visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli. A vállalkozás azonban követelheti a termék nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését.
Itt általában a webshopok egyszerűen a jogszabály szövegét szokták mereven követni tájékoztatási kötelezettségüknek megfelelendően. Vélhetően azért mert ez a kitétel megkövetelné a nem rendeltetésszerű használat fogalmának kifejtést, ami nem egyszerű és ez a rész amúgy is kicsit ellentmondásban van a józan ésszel és a gyakorlattal.
Tehát az ÁSZF-ben, ha erre is kitér a webshop, akkor a fogyasztóvédelem, a tájékoztatás hiánya miatt már nem tudja a vállalkozást elmeszelni.
9., Mikor nem megfelelő az elállási jogról szóló tájékoztatás?
Természetesen számos ilyen eset lehetséges, de a fogyasztóvédelmi ellenőrzések tapasztalatai alapján az alább felsorolt esetek bizton ide tartoznak:
- a tájékoztatás csak a 17/1999. Kormányrendelet számára utal a feltételek ismertetése, vagy konkrét magyarázat nélkül
- a tájékoztatás az elállás feltételeinél a Kormányrendelet teljes jogszabályszövegét beidézi
- a tájékoztatás az elállási jogot úgy tünteti fel mintha az az eladó sajátossága, különleges kedvezménye lenne
- az elállás feltételeire csak egy link (hivatkozás) utal
- a tájékoztató az elállási jog gyakorlását a csomagolás felbontása vagy a termék használatba vételével kizárja
- a tájékoztató kiköti, hogy az elálláskor a termék csak az eredeti csomagolásban küldhető vissza
- a tájékoztatás szerint a termék az elálláskor csak az eredeti számlával/nyugtával együtt küldhető vissza
- nem korrekt a tájékoztatás, ha abban kikötik, hogy az elállás kizárólag egy előre meghatározott formanyomtatványon gyakorolható
- a tájékoztatóban nem köthető ki, hogy az elálláskor a visszatérítendő összegből bizonyos összeget kötbérként vagy használati díj jogcímén levonjon az eladó
- nem köthető ki a tájékoztatásban az sem, hogy az elálláskor a vételár mellett a szállítási költséget nem fizeti vissza az értékesítő webáruház
- nem jó a tájékoztató abban az esetben sem, ha nem tesz különbséget az értékesített termékek között az elállási jog megléte és hiánya vonatkozásában az üzemeltető
- értelemszerűen az elállásra vonatkozó kivételszabályokat a kivételszabály alá nem tartozó termékre nem lehet kiterjeszteni
- némileg ellentmondásosan ugyan, de a tájékoztatóban a termék személyesen, üzletben történő átvétele esetén sem zárható ki az elállási jog gyakorolhatósága, ha a szerződéskötés, a termék kiválasztása a webáruházban történt
(hőbör)
Kapcsolódó jogszabályok:
17/1999. (II.5.) Korm. rendelet
a távollévők között kötött szerződésekről
Sajnos ezt a legutolsó pontot is mereven alkalmazzák az ellenőrzést végzők és amíg az elmarasztaltaknak nagyon nem fáj, addig nem is lesz ezzel szembemenő precedens. Pedig nem egyértelmű, hogy ez esetben történt-e távollévők között szerződés. Erre a választ szerintem az ÁSZF másik része adja, ami webshoponként eltér, hogy ki mikor tekinti megkötöttnek a szerződést. Úgy gondolom, hogy aki a szerződéskötés menetét úgy definiálja, hogy a beérkezett megrendelést automatikusan visszaigazolja, majd kiállítja a számlát és minden egybekészítve várja a vevőt az üzletben – ott nincs miről beszélni – ha meg volt kötve a felek szerint a szerződés, akkor az elállási jog jár. Ha a webshop csak akkor tekinti megkötöttnek a szerződést, ha a számla is elkészül a megrendeléshez, de az nem automatikus, hanem az egy távoli visszaellenőrzéshez kötött (“mehet a számla, mehet a csomag”). Akkor a személyes átvét esetén előzetesen nem jutunk el a számlázásig, nem történik meg a szerződés kötés távollévők között, vagyis nem lehet elállási jogról sem beszélni. Az üzlet pedig biztosítja a termék megismerésének lehetőségét, ugyanazok a lépések következnek mint egy rendes vásárláskor (az eladó felteszi a kérdést a vevőnek: “na akkor kéri?” ha igen, kitöltjük a garancialevelet stb.) Ez kb. olyan, mint amikor normál vásárlás előtt kap egy telefont az eladó, hogy az újsághirdetésben látott mosógép van-e, mert akkor egyet tegyenek neki félre délután elhozza. Itt eszünkbe se jut az elállási jog, mivel a szerződés csak a helyben aláírt számla lesz.