Jó ideje köztudott, hogy a hírlevélküldés, elektronikus reklámlevél küldés nem csak technikailag, de jogilag is nyűgös dolog. A jogszabályok már egy jó ideje léteznek, de még mindig nagyon sokan vannak, akik nem ismerik pontosan a követelményeket, pedig ez a terület a személyes adatok egyre komolyabb védelmével, a BTK 2009-es módosításával egyre több rizikót hordoz a hírlevelezők, reklámlevél küldők számára. E jogi környezet kulcstörvénye a 2008. évi XLVIII. törvény – a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól címet viseli és 2008 őszén látta meg a napvilágot.

E bejegyzés témájának szempontjából a törvény 6. paragrafusa tartalmazza a legfontosabb tudnivalókat, amely paragrafus bekezdéseit az alábbiakban próbáljuk boncolgatni.

6. § (1) Ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (a továbbiakban: közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult.

Először tisztázni kell a reklám fogalmát a törvény betűje szerint:

3. § E törvény alkalmazásában
d) gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket – (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám),

A fentiekből könnyen levezethető, hogy minden olyan hírlevél, email, közlés, tájékoztatás, amely valamely szolgáltatás, áru igénybevételére akár közvetett módon is ösztönöz, vagy e célból a cégnév, a szolgáltatás és termék neve, a márka ismertségét növeli, reklámnak minősül.

A paragrafus második magyarázni valója a természetes személy, mint reklámcímzett fogalma. Ez azt jelenti, hogy megkötés nélkül küldhető reklámlevél nem természetes személy email címére. Például az info@xceg.hu, vagy ugyvezetes@yceg.hu címre minden gond nélkül küldhető reklámlevél, üzleti ajánlat, de magánszemély email címére nem. Itt a gondolkodni való a kovacs.istvan@xcég.hu típusú mail címekkel lehet, de a gyakorlat az, hogy amióta az adatvédelmi törvény egyértelműsítette a személyes adat fogalmát, nem kérdés, hogy az ilyen jellegű címek természetes személyeket takarnak. Tehát lehetőleg ne küldjünk ide kéretlen levelet!

Az előzetes hozzájárulás fogalma viszonylag egyszerű: a hozzájárulás dátumának régebbinek kell lennie, mint az e-mail levelező programba való bepottyanásának dátuma. Utólagos hozzájárulással nem lehet jogszerűvé tenni egy kéretlen megkeresést, de a reklám kiküldésekor sem lehet a hozzájárulást beszerezni.

A szabály szerint a címzettnek egyértelműen és kifejezetten kell a hozzájárulását megadni. Mivel a bizonyítási teher a reklámozónál van ezért nem érdemes trükközni, nem érdemes az ÁSZF elfogadásával legalizálni a hírlevélküldést, mert nem tudjuk majd bizonyítani az egyértelműséget.
Tehát egyértelmű és különálló check box kell, ahol csak a direkt marketing üzenet küldését tudja a user bekattintani(hozzájárulni) és a kifejezett akarat bizonyítására általában elég ha a check box üres és a usernek kifejezetten rá kell kattintania, hogy szándékát kinyilvánítsa.

6. § (2)Hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon tehető, amely tartalmazza a nyilatkozó nevét, illetve – amennyiben a reklám, amelyre a hozzájárulás vonatkozik, csak meghatározott életkorú személyek számára közölhető – születési helyét és idejét, továbbá azoknak a személyes adatoknak a körét, amelyek kezeléséhez a nyilatkozó hozzájárul, valamint a hozzájárulás önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában történő kifejezését.

Tekintsünk el a korhatáros esetek(pl. alkohol, szexuális kütyük, stb.) tárgyalásától és a normál tartalmú emailek kiküldésére összpontosítsunk. A jogszabály szerint a nyilatkozatnak minimum tartalmaznia kell a nyilatkozó nevét: tehát egy hírlevélre feliratkozás panel, ha a nevet és az e-mail címet tartalmazza már jogszerű lehet. Ha szuperbiztosra akarunk menni, kérjünk ez esetben is megerősítést, nehogy valaki más nevében iratkozzon fel a hírlevél küldés szolgáltatásra.
Ha egy profilon belül iratkozik fel a user, akkor értelemszerűen a név kötelező mezővé válik, a megerősítés itt is jól jön és ez a gyakorlat is.
Ez a pont elvárja a megfelelő tájékoztatást, amit az ÁSZF-ben, vagy hasonló jogi nyilatkozatban letudhat a weboldal üzemeltetője és itt vagy az adatvédelmi doksiban deklarálható a kezelt adatok köre is.
Annak nincs különösebb akadálya, hogy előnyöket ajánljon a szolgáltató azért, hogy valaki feliratkozzon a hírlevélre. Sőt, akár a szolgáltatás elérésének, nyereményjátékban való részvételnek is feltétele lehet a hírlevél küldéséhez adott hozzájárulás. A lényeg, hogy ez önkéntesen történjen!
Nincs lehetőség címzett ajánlásra, hiszen mindig a címzett hozzájárulására van szükség.

Itt azonban még egy dologra kell figyelni, nevezetesen a szolgáltató bizonyítási kényszerére. Miképp bizonyítható, hogy az ügyfél iratkozott fel, és hogy a profilban az ügyfél kattintotta igenre a hírlevélküldés check box-át, és nem a weboldal üzemeltetője tette azt éjjel kettőkor álbajuszt ragasztva az adminisztrációs felületet használva? Le kell menteni a szokásos adatok mellett a feliratkozás körülményeit, IP-t, pontos időpontot és e paraméter kettős már elég biztonságot adhat. Kicsit macerásabb a profilban átkattintható check box esete, hiszen akkor minden állapotváltoztatást is naplózni kellene.

6. § (3) Az (1) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat bármikor korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen visszavonható. Ebben az esetben a nyilatkozó nevét és minden egyéb személyes adatát az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell, és részére reklám az (1) bekezdésben meghatározott módon a továbbiakban nem közölhető.

Sok mindent ide nem kell hozzátenni. A nyilatkozat bármikor visszavonható: regisztráció esetén egyszerű a képlet, hírlevél feliratkozás esetén ellenben elkelhet egy hírlevél leiratkozás menüpont is. Természetesen az adatokat csak akkor kell törölni, ha az adatok csak a feliratkozás céljából kerültek rögzítésre. Egy komplett vásárlói profilt nem kell törölni, ha a vásárló úgy dönt, hogy leiratkozik. Ellenben a szabály szerint az adatot törölni kell, nem elég azt csak logikailag töröltté nyilvánítani!

6. § (5) A reklámozó, a reklámszolgáltató, illetve a reklám közzétevője – az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásban meghatározott körben – a náluk hozzájáruló nyilatkozatot tevő személyek személyes adatairól nyilvántartást vezet. Az ebben a nyilvántartásban rögzített – a reklám címzettjére vonatkozó – adat csak a hozzájáruló nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően, annak visszavonásáig kezelhető, és harmadik fél számára kizárólag az érintett személy előzetes hozzájárulásával adható át.

Tehát a nyilvántartott adatokat csak az engedélyezett céllal lehet kezelni, nem lehet kölcsönadni, vagy más egyéb célra használni. De ha az érintett előzetesen hozzájárul az adat, teszem azt egy email cím és név, egy nyereményjátékban harmadik fél számára átadható. Itt technikailag csak egy nehézség van: ha a személyes adatot, mondjuk egy email címet és a nevet egy nyereményjáték keretében átadjuk harmadik félnek, miképp biztosítjuk a feliratkozó leiratkozási jogát.

6. § (6) A (3) bekezdés szerinti visszavonó nyilatkozat megtételére, illetve a reklám küldésének (4) bekezdés szerinti megtiltására mind postai úton, mind pedig elektronikus levél útján lehetőséget kell biztosítani úgy, hogy a nyilatkozatot tevő személy egyértelműen azonosítható legyen.

A leiratkozó modulnak intelligensen el kell fogadnia a célszemély nevét, vagy email címét, majd egy megerősítés kérést követően törölnie kell a vonatkozó adatokat. E-mailes megkeresésnél értelemszerűen a e-mail cím alapján törölhető az adat.

6. § (7)Az (1), illetve a (4) bekezdésben meghatározott módon közölt reklámhoz kapcsolódóan egyértelműen és szembetűnően tájékoztatni kell a címzettet arról a címről és egyéb elérhetőségről, ahol az ilyen reklámok részére történő közléséhez való hozzájáruló nyilatkozatának visszavonása, illetve a reklám küldésének megtiltása iránti igényét bejelentheti.

Erre a feladatra, mind a leiratkozó modul, mind az impresszumban megjelölt email cím megfelelő, de az ÁSZF-ben egy fél bekezdés is szentelhető e célnak.

6. § (8) Az (1) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat kérésére vonatkozó közvetlen megkeresés reklámot nem tartalmazhat, ide nem értve a vállalkozás nevét és megjelölését.

Tehát kérhetünk e-mailben hozzájárulást magánszemélytől e célra, de ezt a levelet nagyon spártaian, mindennemű reklám mellőzésével csak a vállalkozás azonosítására alkalmas adatok feltüntetésével és konkrét kérelem kinyilvánításával küldhetjük el.

 (ht)

Kapcsolódó jogszabályok:

---

2008. évi XLVIII. törvény
a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól

adatvédelem hírlevél reklámtörvény