A szerződéskötés feltételei
Mivel egy webshopban az eladó és a vevő között vásárlás esetén egy szerződés jön létre és egy szerződésnek számos feltétele, következménye van és lehet, a jogalkotó erre vonatkozólag megalkotta a 2001. évi CVIII., az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényt. A törvény a Magyarország területéről nyújtott, valamint a Magyarország területére irányuló információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtására terjed ki.
(csak kérdőjelben: milyen szankciókat tud foganatosítani a hatóság egy Észak Koreából hazánkba csalánlevesport kínáló „vállalkozás webshopja esetében”?)
A jogszabály legfontosabb ide vonatkozó fejezete „Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó szabályok” címet viseli és az 5. és 6. § -ban foglalja össze a vonatkozó követni valókat, nevezetesen a webshopban a szerződéskötésre vonatkozó kötelező tájékoztatások és eljárások felsorolást.
Akkor próbáljuk meg pontról-pontra a jogszabályt követve és idézve átnézni, hogy milyen kötelező tájékoztatásnak, és technikai feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy elkerülhessük a bírságot!
1., Az elektronikus szerződéskötés lépéseiről tájékoztatás van-e?
„5. § (2) A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt:
a) azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell tenni;”
Itt nem kell nagy dolgokra gondolni, az ÁSZF-ben néhány mondatban le kell vezetni a vásárlás mikéntjét, a vásárlási folyamatot, a regisztrációs folyamatot kitérni rá, hogy mely lépés zárja le a szerződés megkötését a vásárló részéről. Emellett pontosan definiálni kell, hogy mi minősül szerződésnek: a megrendelés leadása már szerződésnek minősül-e vagy a felek közötti szerződés csak az áru megvásárlásával, kifizetésével jön létre.
2., Adatbeviteli hibák kijavításának technikai lehetőségeiről való tájékoztatás van-e?
„5. § (2) A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt:
c) az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről;”
Magyarul kell egy fejezetet szentelni az ÁSZF-ben a szoftver ez irányú működésének, ahol részletezni kell, hogy a különböző adatok kijavításának lehetőségeit a vásárlás folyamatában. Konkrétan elmagyarázandó, hogy mely menüpontokra, linkekre kattintva miképp tudja a shop vásárlója a megrendelés véglegesítése előtt a hibajavítást megvalósítani.
3., Visszaigazolás elektronikus úton van-e 48 órán belül megtörténik-e?
„5. § (2) A szolgáltató köteles az igénybe vevő megrendelésének megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevő megrendelésének elküldésétől számított, a szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül az igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól.”
A webshopnak is érdeke a vevő legteljesebb körű informálása és „megnyugtatása”. (Hiszen az izgága vevő még értesítést követően is telefonhívásaival erőst terhelheti a shop üzemeltetőit.) Itt elég lehet egy automatizmus beépítése, amelyben közöljük, hogy megrendelése beérkezett és kollégáink hamarosan elkezdik a megrendelés feldolgozását. Persze lehet manuálisan is kezelni ezt a funkciót, de ez feleslegesen sok időt rabol és a karácsonyi ünnepek alatt így a 48 óra csak nehezen tartható.
4., Megkötött szerződés írásban kötött szerződésnek minősül-e?
„5. § (2) A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt:
b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e;”
Az ÁSZF-ben kell lennie egy hasonló mondatnak: „A Felek között az áru megvásárlásával magyar nyelven létrejött szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül. Ezzel ezt le is tudtuk, a hozzáállásunk már a fogyasztóvédelem szempontjából nem kérdőjelezhető meg.
5., Megkötött szerződést iktatják-e?
„5. § (2) A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt:
b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e;”
Az ÁSZF-ben a 4. pontban bemutatott mondatot ki kell egészítenünk efféleképpen: „A Felek között az áru megvásárlásával magyar nyelven létrejött szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül, a Szolgáltató azt iktatja. Nos itt nem árt deklarálni, hogy miképp történik ez az iktatás. Internetről lévén szó legjobb ezt adatbázisba menteni, a szerződés tényét, lényeges jellemzőit, kapcsolódó információit, adatait.
6., Ha szerződést iktatják, az utólag hozzáférhető lesz-e?
„5. § (2) A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt:
b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e;”
Nincs más dolgunk mint a 4. és 5. pontban elkezdett mondatot befejezni, mondjuk eképpen: „A Felek között az áru megvásárlásával magyar nyelven létrejött szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül, a Szolgáltató azt iktatja, és annak létrejöttét követő x évig őrzi, ahhoz a szerződő a következőképpen … férhet hozzá:”
Itt mind az automatikus hozzáférés – az ügyfél adatin alapuló azonosítással történő – mind a kérelemre elküldős hozzáférés elvileg elképzelhető.
7., Szerződéskötés lehetséges nyelveiről szóló tájékoztatás van-e?
5. § (2) A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt:
d) a szerződéskötés lehetséges nyelveiről;
Ez az egyik legfurább kitétel ebben a törvényben, a szerződéskötéshez lehetséges nyelvi verziók felsorolásának elvárása. Jó, beírjuk az ÁSZF-be, hogy a szerződéskötés lehetséges nyelve: magyar. (itt is deklarálhatjuk a földrajzi hatályát a shopnak) Egy magyarul tudónak milyen plusz információval szolgál ez a kijelentés? De egy a webshopba tévedő külföldinek meg főként nem jelent semmit, lévén nem tud magyarul. Mondjuk írjuk oda magyarul, hogy köthet valaki szerződést a webshopunkban olaszul! Innen mindenkire rábízom az okfejtés továbbgondolását.
8., Magatartási kódexre utal-e?
5. § (2) A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt:
e) arról a – szolgáltatási tevékenységére vonatkozó – magatartási kódexről, amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen; továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférhető.
Különböző szakterületek különböző etikai kódexeket fogalmazhatnak meg a szereplők elvárt etikus magatartását illetően. Ha ezzel az üzemeltető egyetért pl. az ÁSZF-ben kinyilatkoztathatja, hogy aláveti magát ennek. A törvény fent idézett mondata is jelzi, hogy csak akkor kell feltüntetni, ha van egyáltalán ilyen kódex. Nem kötelező!
De vegyünk egy konkrét most is élő példát az internetről:
„A szolgáltató magára nézve kötelezőnek tekinti a Magyar Reklámszövetség és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének etikai kódexét. „
Ha ezzel egyetért az üzemeltető, akkor kinyilvánítja ebbéli elkötelezettségét és rátesz egy linket, hogy a hozzáférhetőségi kritérium is meglegyen a törvény szövegéhez hűen.
9., Adatbeviteli hibák kijavításának technikai feltétele biztosított-e?
„6. § (1) A szolgáltató köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközökkel biztosítani, hogy az igénybe vevő az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását megrendelésének elektronikus úton való elküldése előtt el tudja végezni. Ilyen lehetőség hiányában az igénybe vevő megrendelése nem minősül szerződéses nyilatkozatnak.”
A webshopnak technikailag biztosítania kell tudnia a megrendelés lezárását megelőzően mind a vevői adatok, szállítási adatok, a fizetési feltételek, a megrendelés tárgya jellemzőinek megváltoztatását. Módosítani kell tudni a profilban tárolt adatokat, a kosárban lévő tételeket, darabszámot, és lehetőséget kell adni a vásárlási folyamatban történő visszalépésre és utólagos korrekcióra. Régi fejlesztésű egyszerű webáruházak valószínűleg megbuknának ennek a feltételnek a vizsgálatánál.
10., Szolgáltatói tájékoztató kinyomtathatóságának, elmentésének technikai feltétele biztosított-e?
„5. § (1) A szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat. „
A fenti szabálynak úgy tudunk a legkönnyebben megfelelni, ha a webáruház vonatkozó dokumentumait, tájékoztatóit, szerződési feltételeit előkészítjük a felhasználó számára nyomtatásra, illetve pdf-formátumban is tároljuk, hogy kattintással a vásárló számítógépére menthesse. (Lévén nem mindenkinek van nyomtatója, és a mobil eszközökről történő megrendelés esetén nincs is erre lehetőség.)
(hőbör)