Idén októberben a Magyar Közlönyben(Magyar Közlöny 115. szám, 2011. október 6.) megjelent a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelete, amely november elsejétől lépett hatályba. A rendelet többek között az internetes tartalmakkal kapcsolatosan is határoz meg illetéket, nevezetesen az internetes sajtótermékek kötelező bejelentésének díját 2,200 Ft-ban határozza meg.
(A fizetendő díj összege azonos mértékű az Itv. mindenkor hatályos rendelkezése szerinti, az első fokú közigazgatási hatósági eljárásért fizetendő általános tételű eljárási illeték összegével.)
A jogalkotó “nagyvonalúságát” bizonyítja, hogy a sajtótermék nyilvántartás keretében a nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változás-bejelentésére, valamint a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásért egy ruppót sem kér a tulajdonostól.
De mit kell és milyen paraméterekkel bejelenteni?
Ezt a médiatörvény(2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról) szabályozza, amely a 41. §-ban azt mondja, hogy a Magyar Köztársaság területén letelepedett médiaszolgáltató által nyújtott lekérhető médiaszolgáltatást, kiegészítő médiaszolgáltatást és a Magyar Köztársaság területén letelepedett kiadó által kiadott sajtóterméket – a szolgáltatás, illetve a tevékenység megkezdését követő hatvan napon belül – nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni a Hivatalhoz. Két fontos fogalomra kell felhívni a figyelmet: magyarországi székhelyű médiaszolgáltatóra vonatkozik és az indulást követő hatvan napon belül kell intézkedni.
Bejelentő lehet: bármely természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
Egy további paragrafus ad támpontot arra, hogy milyen médiaszolgáltatások esetében várja a bejelentéseket a hivatal:
“(4) A Hivatal nyilvántartást vezet
- a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásokról,
- a lineáris rádiós médiaszolgáltatásokról,
- a médiaszolgáltatási jogosultságot pályázat útján elnyert audiovizuális médiaszolgáltatásokról,
- a médiaszolgáltatási jogosultságot pályázat útján elnyert rádiós médiaszolgáltatásokról,
- a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokról,
- a lekérhető rádiós médiaszolgáltatásokról,
- a kiegészítő médiaszolgáltatásokról,
- a nyomtatott sajtótermékekről,
- az internetes sajtótermékekről és hírportálokról.“
Tehát már csak azt kellene kideríteni, hogy mit ért a törvény internetes sajtótermék illetve hírportál fogalom alatt.
Ha a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján megvizsgáljuk a letölthető bejelentőlapot ott némileg eltérő, de talán pontosabb megfogalmazást találunk arról, hogy milyen netes terméket kellene bejelenteni. A bejelentőlap a hírportál és az internetes újság besorolást tartalmazza, talán a jogalkalmazó túl széles fogalomnak találta az internetes sajtótermék fogalmát és ezt redukálta internetes újságra. (Itt némileg ellentmondásos, hogy a jogszabály viszont ezt a fogalmat nem tartalmazza. )
Ellenben a törvény tartalmazza a sajtótermék fogalmát, amelyben definiálja az internetes újság és a hírportál fogalmakat:
“60. Sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett szolgáltatás. ”
Nos akkor mi tartozik ide?
Látszik hogy a bejelentést ezidáig megtévő “szerkesztők” sem tudták száz százalékosan, hogy miképp értelmezzék ezt a kötelességüket. Ha megnézzük a hatóság oldaláról letölthető Nyilvántartásba vett internetes sajtótermékek adatai című pdf doksit, látszik, hogy a bejelentkezett közel 3,000 db weboldal között van több is, amely nem kimondottan egy sajtótermék.
De a jobb félni, mint megijedni elvet követve például webshopok is bejelentkeztek ide. Hiszen számos shopban nemcsak a csupasz termékek kelletik magukat, hanem a termékekhez írások, cikkek, termékbemutatók kapcsolódnak és így nehéz biztosra menni, hogy a weboldal sajtótermék-e. Talán itt, a sajtótermék fogalom azon részébe lehet kapaszkodni, ahol a sajtótermék elsődleges célja van definiálva.
De például ez a blog, ha tennék rá hirdetési felületet, ahol bevételem realizálódna, vajon e jogszabály hatálya alá tartozna-e?
(hőbör)
Kapcsolódó jogszabály:
5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról
Ez azt jelenti, hogy weboldal dolgozói jogosultak az EKHÓ alapján adózni? Hiszen ebben az értelmezésben gyakorlatilag újságírással foglalkoznak.
A “weboldal dolgozói” megfogalmazás nem elég pontos, hiszen weboldal dolgozója egy örömlányok közvetítésével dolgozó, tartalmat szerkesztőként, cikkíróként nem előállító személy, de egy apróhirdetési portál adminisztrátora is. De tény hogy az értelmezési határ kicsit “arrébb” húzhatónak tűnik.