A többség, a weboldalakat készítő vállalkozások, de még az üzemeltetők is nagyjából tisztában vannak vele, hogy nem jogszerű adatkezelésért, személyes adatokkal való visszaélésért komoly pénzbüntetést lehet kapni, de hogy akár kétéves letöltendő szabadságvesztés is járhat érte, az tapasztalatom szerint az emberek túlnyomó többsége számára kevésbé ismert tény.
A Büntető törvénykönyv idén módosult, pontosabban a 2012. évi C. törvénnyel 35 év után új Büntető törvénykönyv lép hatályba 2013. január elsejei dátummal, számos újdonsággal, lényeges és apróbb változásokkal.
Nézzük januártól mely régi és némileg változott paragrafusok vonatkozhatnak az adatokkal, weboldalakkal dolgozó üzemeltetőkre, fejlesztőkre a személyes adatok vonatkozásában.
Az első fontosabb ide vonatkozó szakasz az új BTK-ban a “Személyes adattal visszaélés” címet viseli, nem új gondolatokat fogalmaz meg, a leváltott illetve a leváltásra kerülő jogszabályban a 177/A §-ban volt található.
Személyes adattal visszaélés
219. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy
b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti.
(3) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.
Ebben a gondolatkörben is két szintet kell megkülönböztetnünk. A bűncselekmény kategóriát, a bűncselekmény szintjét el nem érő esetekre az Adatvédelmi törvény elég ijesztő maximum 10 milliós büntetési tétele leselkedik, ha azonban a cselekmény súlyosabb, ha haszonszerzési célból történik, ha jelentős érdeksérelmet okoz vagy ha jogosulatlanul ill. céltól eltérően történik az adatkezelés, akkor már a BTK vonatkozó passzusa az irányadó. Fontos a 2. bekezdés figyelembevétele is, hiszen e szerint a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásából is komoly szankcióknak nézhet elébe a weboldal üzemeltetője.
Ugyanezen fejezet, másik a magánszférát védő paragrafusa a 224., amely a “Levéltitok megsértése” címmel rendelkezik.
Levéltitok megsértése
224. § (1) Aki
a) másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megsemmisíti, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, illetve
b) elektronikus hírközlő hálózat útján másnak továbbított közleményt kifürkész,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.
(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.
(3) A büntetés
a) két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény,
b) bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz
Ebben a paragrafusban az (1) b) pont érdemel figyelmet, lévén az elektronikus levelezés általános tevékenység. Ez a pont az a) ponttal ellentétben kicsit sutára sikerült véleményem szerint. Míg a zárt küldemény esetében nagyjából világos mit nem szabad, addig az elektronikus közlemény (mondjuk egy email) esetén csupán a fürkészés tilos.
De mi a fene az a fürkészés? Mit takar ez a fogalom?
Ha mondjuk a fürkészés azt jelentené, hogy az emailező háta mögé állva belepillantunk a levélbe, az a magyar nyelv értelmezgetése alapján akár helyes szómagyarázat is lehetne. De akkor elolvasni szabad? Letörölni, megsemmisíteni szabad? Tovább küldeni másnak szabad? Pongyola megfogalmazásnak tűnik.
ht