2011. VIII. 3-ától egy régi-új jogszabály, a tavaly ismét módosított 2003. évi törvény az elektronikus hírközlésről szabályozza a sütik, vagy más néven cookiek használatának szabályait a Magyarország területén végzett, vagy területére irányuló elektronikus hírközlési tevékenységek eseteire. A szabályozás alapja – mint manapság majdnem minden hasonló szabálynak – az Unió [...]]]>

Cookiek csak hozzájárulást követően telepíthetőek?

2011. VIII. 3-ától egy régi-új jogszabály, a tavaly ismét módosított 2003. évi törvény az elektronikus hírközlésről szabályozza a sütik, vagy más néven cookiek használatának szabályait a Magyarország területén végzett, vagy területére irányuló elektronikus hírközlési tevékenységek eseteire. A szabályozás alapja – mint manapság majdnem minden hasonló szabálynak – az Unió vonatkozó irányelve, esetünkben a 2002/58/EK Irányelv, az Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv(2002. 06. 12.)

A magyar szabályozás kicsit keményre és szűkszavúra sikeredett, a pontos definíció a fenn említett törvény 155. § negyedik bekezdésében található és a következőképpen hangzik:

155 § (4) Egy előfizetőnek vagy felhasználónak elektronikus hírközlő végberendezésén csak az érintett felhasználó vagy előfizető világos és teljes körű – az adatkezelés céljára is kiterjedő – tájékoztatását követő hozzájárulása alapján lehet adatot tárolni, vagy az ott tárolt adathoz hozzáférni.

A megfogalmazás viszonylag egyértelmű: a felhasználót teljes körűen és részletesen tájékoztatni kellene, hogy mit akarunk, milyen adatot akarunk a hírközlő berendezésére, számítógépére, okostelefonjára  felmásolni, majd miután ezt a felhasználó megértette, dokumentálható hozzájárulását megadta mehet az adat az eszközre. Természetesen a bizonyítási teher a süti elhelyezőjénél van, neki kell bizonyítani tudni, hogy a felhasználó a hozzájárulását megadta.

De nézzük mit mond az Unió irányelve(2002/58/EK) ugyanebben a témakörben:

(24) Az elektronikus hírközlő hálózatok felhasználóinak végberendezései és az azokon tárolt minden adat a felhasználók magánszférájának részét képezi, amelynek az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény alapján védelmet kell élveznie. Az úgynevezett kémszoftverek, web-poloskák, rejtett azonosítók és egyéb hasonló eszközök a felhasználó tudta nélkül bejuthatnak a felhasználó végberendezésébe adatszerzés, rejtett adatok tárolása vagy a felhasználó tevékenységeinek nyomon követése céljából, és súlyosan sérthetik e felhasználóknak a magánélet tiszteletben tartásához való jogát. Az ilyen eszközök alkalmazását kizárólag törvényes célból, az érintett felhasználók tudtával lehet engedélyezni.

Tehát az irányelv itt definiálja, hogy a felhasználó adatai védelmet élveznek és a rejtett azonosítók(sütik) csak a felhasználók tudtával alkalmazhatóak. De ez a részlet arra is rávilágít, hogy ez a Direktíva alapvetően a rossz szándékú, nem törvényes kódok ellen irányul, amelyek általában sunyin települnek az eszközre. De tény, hogy a fogalmazás itt is hagy némi értelmezési játékteret.
A Direktíva a következő pontban részleteiben is kifejti mire gondoltak megalkotói e témakörben:

(25) Azonban az ilyen eszközök, például az azonosításra szolgáló kódsorozatok – az úgynevezett “cookie”-k – törvényes és hasznos eszközök lehetnek például a honlaptervezés és a hirdetések hatékonyságának elemzése terén, valamint az on-line ügyletekben résztvevő felhasználók azonosítása terén. Amennyiben az ilyen eszközöket, például “cookie”-kat törvényes célra – például az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtásának megkönnyítésére – szánják, használatuk azzal a feltétellel engedélyezhető, hogy a felhasználók a 95/46/EK irányelvnek megfelelően a cookie-k, illetve hasonló eszközök céljáról egyértelmű és pontos tájékoztatást kapnak, annak érdekében, hogy tudomásuk legyen az általuk használt végberendezésen elhelyezett adatokról. A felhasználók számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megtagadják cookie-k vagy hasonló eszközök végberendezésükön történő tárolását. Ez különösen fontos, ha az eredeti felhasználón kívül más felhasználók is hozzáférhetnek a végberendezéshez, és ezáltal bármely, a berendezésen tárolt magánjellegű adathoz is. A felhasználó végberendezésére telepítendő különféle eszközök használatára vonatkozó tájékoztatás és a megtagadás joga egy csatlakozás alkalmával egyszer ajánlható fel, és ez kiterjedhet az ilyen eszközök későbbi csatlakozások során történő használatára is. A tájékoztatás során, valamint a megtagadási jog felajánlása és a hozzájárulás kérése során alkalmazott módszereket a lehető leginkább felhasználóbaráttá kell tenni. Ennek ellenére, bizonyos honlaptartalmakhoz való hozzáférést valamely “cookie”-nak vagy hasonló eszköznek a helyzet teljes ismeretében kinyilvánított elfogadásához lehet kötni, amennyiben az ilyen eszközt törvényes célból használják.

Az irányelv természetesen számos más vonatkozó bekezdéssel rendelkezik, itt van például a 5. cikk (3) bekezdése, amely a felmentéseket tartalmazza, nevezetesen azokat az eseteket, ahol a cookie mentesíthető a tájékoztatáson alapuló hozzájárulás követelménye alól. A harmadik bekezdésből három ilyen eset is levezethető: jelszóval védett munkamenetek azonosítása szolgáló, a bevásárló kosarakhoz használt, illetve a biztonsági célú sütik alkalmazásához nem kell előzetes hozzájárulás. A vonatkozó elv azon alapul, hogy a felhasználó kifejezetten kér egy szolgáltatást és ezt a szolgáltatást és ezt a szolgáltatást másképp a szolgáltató nem tudná nyújtani. (Részletesebb magyarázat: 16/2011. sz. vélemény a viselkedésalapú online reklám bevált gyakorlatára vonatkozó EASA/IAB-ajánlásról)

Nos van egy hazai kicsit szűkszavú, de konkrét szabályozásunk, sőt törvényünk és van egy bőbeszédű és több fordulóban tárgyalt Uniós Direktívánk, amelyek ugyan nem mondanak ellent egymásnak, de semmiképpen nem mondhatni, hogy egyértelmű és egyszerűen értelmezhető helyzetet teremtettek.

(Ht)

Kapcsolódó jogszabályok:

2003. évi törvény
az elektronikus hírközlésről

Ki gondolta volna, hogy egy ezer éve bejegyzett és működő domain névért akár 50,000 Ft-ot is leperkálhat a tulajdonosa, ha nem veszi figyelembe immár az önkormányzatok domain nevekre vonatkozó szabályozását. A történet nem új, több város is alkalmazta már ezt a jogi fegyvert és március 22.-étől immár Miskolc is belépett [...]]]>

Büntetés domain név használatáért?

Ki gondolta volna, hogy egy ezer éve bejegyzett és működő domain névért akár 50,000 Ft-ot is leperkálhat a tulajdonosa, ha nem veszi figyelembe immár az önkormányzatok domain nevekre vonatkozó szabályozását. A történet nem új,  több város is alkalmazta már ezt a jogi fegyvert és március 22.-étől immár Miskolc is belépett ezen jogalkotók közé. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése március 22-én szavazott a város nevének használatáról szóló 19/1994. (V.3.) számú önkormányzati rendelet módosításáról, amelyben a város nevének felhasználhatóságát szabályozza.

Nézzük, mi módosult:

1. § (1) Miskolc város nevét, ennek ragozott, rövidített, mozaikszós egyéb szóösszetételben, vagy toldalékos formában történő használatát, csak előzetes engedély alapján veheti fel, illetve használhatja:
a) bármely jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében elnevezésében, rendezvény címébe, Domain névben, valamint elektronikus tájékoztatási eszközökön, illetve
b) magánszemélyek esetében Domain névben, illetve elektronikus tájékoztatási eszközökön.

Tehát például domain névbe nem teheti bele a Miskolc szót senki alanyi jogon, csak ha engedélyt kér erre. Sőt a ragozott alak is engedélyköteles, tehát ugrott a miskolcilanyok.hu, vagy a miskolcihalaszle.hu szabadsága is, ha van ilyen bejegyzett domain egyáltalán. Rövidítve a Miskolc nem tudom mit jelenthet? Esetleg a “misk” szó is engedélyköteles? Mivel magánszemélyekre is vonatkozik, szegény Miskolci Pista bácsi is megszívta a miskolcipista.hu-val, mehet utólagos engedélyt kérni a domainjére. De mi van, ha Pista bácsi közben amerikába települt és lefoglalta a miskolcipista.com-ot? Vagy mi van, ha egy szlovák cég lefoglalja a miskolc.sk-t?

Hogyan kell engedélyt kérni?

2. § (1) A Miskolc nevének használatára irányuló kérelmet illetékmentesen, Írásban, a rendelet 1. Mellékletét képező Igénylőlapon lehet benyújtani a  város polgármesterénél.

Legalább ingyenes, és az is könnyebbség, hogy amennyiben megkapnánk az engedélyt, a rendelet szerint a névhasználatért díjat fizetni nem kell. (Régen, ha megálltunk a ház előtt az autóval, azért sem kellett!)
De ha valaki már használna ilyen domaint, annak 60 napja van – a hatályba lépést követően – domain nevét engedélyeztetni. Elutasítást követően pedig 30 nap áll rendelkezésre, hogy a felSEOzott, jol bevezetett domaintől megváljon a tulajdonosa.

És végül az irgum-burgum:

 6. § (1) Aki a város nevét megnevezésében, Domain nevében vagy egyéb módon engedély nélkül, illetve az engedélytől eltérően használja, továbbá az e rendeletben szabályozottakat megszegi szabálysértést követ el és ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Lásd az előterjesztést itt: 19/1994. (V.3.) számú önkormányzati rendelet módosításáról

Friss információ az Index utánjárásának köszönhetően:

“A város önkormányzata az Indexnek elmondta, hogy március 22-én a beadványt szakmai kifogások miatt nem fogadták el, a későbbiekben átdolgozott formában újratárgyalják, de még nem tudni, hogy mikor.”

Tavaly, 2011 júliusától pályázható a vállalati folyamat menedzsment és elektronikus kereskedelem támogatására kiírt vállalkozásfejlesztési pályázat, amelyek GOP-2011-2.2.1 és KMOP-2011-1.2.5 néven érhetőek el az Új Széchenyi Terv honlapján az interneten. A pályázat részletei természetesen időközben többször módosultak, de az előzetes terveknek megfelelően továbbra is pályázható ez a forrás, van [...]]]>

Még élő pályázati források weboldalra, webshopra

Tavaly, 2011 júliusától pályázható a vállalati folyamat menedzsment és elektronikus kereskedelem támogatására kiírt vállalkozásfejlesztési pályázat, amelyek GOP-2011-2.2.1 és KMOP-2011-1.2.5 néven érhetőek el az Új Széchenyi Terv honlapján az interneten. A pályázat részletei természetesen időközben többször módosultak, de az előzetes terveknek megfelelően továbbra is pályázható ez a forrás, van még bőven elnyerhető támogatás. A pályázatot nem kizárólagosan webes megjelenés támogatására hozták létre, de mind vállalati webáruház, mind vállalati portál építése támogatható e keretből.

Van-e még forrás ebben az alapban, érdemes-e Pályázni?

A pályázati kiírásban a forrásokra vonatkozóan több adat, támpont is található. A GOP-2011-2.2.1 pályázati kiírás esetében például – olvasható az interneten – a meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre állt tervezett keretösszeg 9 Mrd forint volt a 2011-13. évekre. A támogatott pályázatok várható számát a 2011-13. évekre 900-9000 darabra becsülte a kiíró. Jelenleg van még bőven forrás ebben a pályázatban, érdemes rá pályázni.
A másik hasonló kiírás a KMOP-2011-1.2.5 pályázati kiírás esetében a pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1,8 Mrd forint volt, a pályázat továbbra is nyitott várja az érdeklődőket.

Mekkora összegre lehet pályázni?

A pályázat keretében az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 1 millió Ft, maximum 10 millió Ft

Mire lehet pályázni?

A mai korban versenyképes vállalat/szervezet irányítási és termelési környezet kialakításához kapcsolódó összetett vállalati és szervezeti infokommunikációs fejlesztések támogathatóak, az alábbi 12 célterületre vonatkozóan:

1. vállalati CRM, értékesítés terület;
2. gyártási terület;
3. humán erőforrás menedzsment és bérszámfejtés;
4. kontrolling és döntéstámogatás;
5. beszerzési, logisztikai terület;
6. táv- és csoportmunka támogatás;
7. pénzügyi, számviteli terület;
8. internetes értékesítés (Vállalati webáruház);
9. internetes megjelenés (Vállalati portál);
10. munkafolyamat-irányítási rendszer (WF) bevezetése;
11. elektronikus iratkezelési rendszer bevezetése;
12. kiegészítő, (tudásmenedzsment vagy ERP-hez kapcsolódó mobil technikát használó, vagy térinformatikai és földrajzi információs (GIS), vagy RFID technológiát alkalmazó) specializált rendszer bevezetése;

Hogyan kapható támogatás egy weboldal egy webshop megépítéséhez, átalakításához?

Először is fontos megemlíteni, hogy a 8. Internetes értékesítés (Vállalati webáruház) és a 9. Internetes megjelenés (Vállalati portál) célterületek együttesen nem pályázhatóak. Tehát el kell dönteni melyik irányt akarjuk pályázati forrásokból fejleszteni.
Továbbá sem a vállalati webáruház, sem a vállalati portál magában nem pályázható kell hozzá választani minimum egy további célterületet és hogy még bonyolultabb legyen a döntés: vállalati webáruház bármely más célterülettel együtt pályázható, de a vállalati weboldal/portál csak az 1-8. funkcionális célterület közül választott támogatható tevékenységgel együtt pályázható. További részletek a pályázati felhívásban.

Milyen tapasztalatok vannak az eddig beadott pályázatokkal kapcsolatban? 

A pályázatok elbírálása úgynevezett könnyített elbírálású támogatás eljárásrendjében történik, így az egyfordulós pályázatokhoz képest gyorsabban születik döntés a projekt támogathatóságával kapcsolatban. A támogatásról akár 1 hónap alatt is születhet (és született is) döntés, amely pozitívnak tekinthető.
A fejlesztés összköltségének reálisnak és takarékosnak kell lennie. Ezt a feltételt egy kalkulátor segítségével vizsgálhatjuk. Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelynek költségvetése meghaladja a maximális támogatási összeg kalkulátor alapján kalkulált összeget. A kalkulátor különböző gazdasági adatok, valamint a megpályázandó modulok alapján határozza meg azt a maximális összeget, amire pályázhatunk. A 2011-2012. évben a néhány fős, alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében nem adja ki a kalkulátor a minimálisan megpályázható 1 millió Ft-os összeget. Ennek következtében a kisebb mikrovállalkozások, akiknek különösképp szükségük lenne weboldalra, automatikusan kizáródnak a pályázatból. Azoknak a vállalkozásoknak érdemes pályázniuk, akik több modul bevezetését tervezik, illetve 5 fő felett van az átlagos statisztikai létszámuk, hiszen egy könnyen megnyerhető, gyorsan végigvihető pályázatról van szó.

Hogyan érdemes pályázni weboldalra, webshopra?

Weboldalra és webshopra is úgy érdemes pályáznunk, ha van még legalább egy olyan modul, ami vállalkozásunk működésének hatékonyságjavulásához hozzájárulhat. A pályázatból létrehozott weboldalunknak, webshopunknak (ahogy a többi modulnak is) meg kell felelnie a pályázati felhívás egyik mellékletben meghatározott kritériumoknak, követelményeknek. Ezeket a kritériumokat érdemes a pályázat benyújtása előtt egyeztetni a potenciális szállítókkal, informatikusokkal, hogy a támogatás lehívása akadálymentes legyen.

Hőbör Tamás

Szakértő partnerünk:

Ekron Consulting Üzleti és Technológiai Fejlesztő Kft.
Szányi Dávid pályázatíró, Tel.: 70/620-0779; E-mail: szanyi.david@gmail.com

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság minden évben a honlapján teszi közzé az éves kiemelt ellenőrzési céljait, azon témaköröket és konkrét szakterületeket, amelyeket a tárgyévben programszerűen ellenőrizni kíván. Idén nem siették el azonban ennek a vizsgálati programnak a közzétételét, hiszen február 24-én tudtak először az érdeklődők a hatóság honlapján az “Ellenőrzési és vizsgálati [...]]]>

Fogyasztóvédelmi ellenőrzések 2012

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság minden évben a honlapján teszi közzé az éves kiemelt ellenőrzési céljait, azon témaköröket és konkrét szakterületeket, amelyeket a tárgyévben programszerűen ellenőrizni kíván. Idén nem siették el azonban ennek a vizsgálati programnak a közzétételét, hiszen február 24-én tudtak először az érdeklődők a hatóság honlapján az “Ellenőrzési és vizsgálati program 2012″ pontjaival megismerkedni. Alábbi cikkünkben az ellenőrzési program weboldalak, webshopok üzemeltetői számára fontos szakaszait, bekezdéseit, ezen webes termékekre a hatóság által leselkedő veszélyekre próbáljuk felhívni a figyelmet.

Akkor nézzük mit ír az NFH honlapján található Ellenőrzési és vizsgálati program 2012 című dokumentum.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a nemzetgazdasági miniszter által jóváhagyott ellenőrzési és vizsgálati programja alapján 2012-ben az alábbi tárgykörökben tart ellenőrzéseket és vizsgálatokat:

I. KIEMELT ELLENŐRZÉSEK, VIZSGÁLATOK

Gazdasági reklámtevékenység átfogó ellenőrzése, különös tekintettel a dohányreklámokra, valamint a 18. életévüket be nem töltött személyek védelmét szolgáló jogszabályok vizsgálata

Alkohol termékeket, csak nagykorúaknak eladható termékeket kínáló webáruházak, és különböző hirdetéseket elfogadó és megjelentető hírportálokat érinthet az az ellenőrzés.

Szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások intézésének ellenőrzése, valamint fogyasztói igények érvényesítésére vonatkozó megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése

Webshopok, internetes áruházak is kötelesek ezeket a szabályokat betartani, így ellenőrizhetőek ezen szempontból.

II. FOGYASZTÓVÉDELMI ELLENŐRZÉSEK, VIZSGÁLATOK

Az árfeltüntetésre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése a kereskedelemben és a szolgáltatások területén

Nos az árak: a forint, az egységár, a bruttó ár feltüntetési kötelezettsége tekintetében kell felkészülni. Kapcsolódó cikkeink:
► Webshop büntethetősége II
► Egységáras mizéria

Elektronikus kereskedelmi tevékenység jogszerűségének ellenőrzése, különös tekintettel a veszélyes termékek és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrésére

Nem igényel különösebb magyarázatot, hiszen a fogyasztóvédelmi hatóság eddig is végzett vizsgálatokat a webáruházakat illetően, csupán a vizsgálat súlyozása – veszélyes termékek, megtévesztő gyakorlat – lehet újdonság.

IX. VESZÉLYES TERMÉKEK FELKUTATÁSÁT CÉLZÓ EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK

A KPIR rendszerben található veszélyes termékek kereskedelmi és internetes forgalomból történő kivonásának ellenőrzése

A Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer (www.piacfelugyelet.hu) tartalmazza a különböző  magyar piacfelügyeleti feladatkörrel rendelkező hatóság és megfelelőségtanúsítást végző szervezet bejelentését a kifogásolható, forgalomból kivont termékeket illetően. Borítékolható, hogy ez az ellenőrzés google anyánknak hála viszonylag hatékony lesz.

RAPEX riasztás keretében érkező termékek keresése kereskedelmi egységekben, webáruházakban

A RAPEX egy rövidítés, az angol Rapid Alert System for Non-Food Products eljárás rövidítése, amely az EU tagországok veszélyes termékeire (iparcikkekre) vonatkozó információs és riasztó rendszert takarja, felelős a fogyasztóvédelmi és egészségvédelmi szabályok érvényesítéséért. Ide nemzetközi riasztásból kerülnek nem megfelelő termékek és ezeket is keresni fogják az NFH szakemberei ebben az évben webáruházakban is. Bővebben: A RAPEX rendszeren belül bejelentett veszélyes termékek listája – 2012.

Ezen írásban csak a webes vonatkozásokra próbáltam összpontosítani, a teljes vizsgálati program a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapján található és a következő címre: Ellenőrzési és vizsgálati program 2012 kattintva érhező el.

hőbör

Jó ideje köztudott, hogy a hírlevélküldés, elektronikus reklámlevél küldés nem csak technikailag, de jogilag is nyűgös dolog. A jogszabályok már egy jó ideje léteznek, de még mindig nagyon sokan vannak, akik nem ismerik pontosan a követelményeket, pedig ez a terület a személyes adatok egyre komolyabb védelmével, a BTK [...]]]>

Reklámlevél csak előzetes hozzájárulással küldhető.

Jó ideje köztudott, hogy a hírlevélküldés, elektronikus reklámlevél küldés nem csak technikailag, de jogilag is nyűgös dolog. A jogszabályok már egy jó ideje léteznek, de még mindig nagyon sokan vannak, akik nem ismerik pontosan a követelményeket, pedig ez a terület a személyes adatok egyre komolyabb védelmével, a BTK 2009-es módosításával egyre több rizikót hordoz a hírlevelezők, reklámlevél küldők számára. E jogi környezet kulcstörvénye a 2008. évi XLVIII. törvény – a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól címet viseli és 2008 őszén látta meg a napvilágot.

E bejegyzés témájának szempontjából a törvény 6. paragrafusa tartalmazza a legfontosabb tudnivalókat, amely paragrafus bekezdéseit az alábbiakban próbáljuk boncolgatni.

6. § (1) Ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (a továbbiakban: közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult.

Először tisztázni kell a reklám fogalmát a törvény betűje szerint:

3. § E törvény alkalmazásában
d) gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket – (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám),

A fentiekből könnyen levezethető, hogy minden olyan hírlevél, email, közlés, tájékoztatás, amely valamely szolgáltatás, áru igénybevételére akár közvetett módon is ösztönöz, vagy e célból a cégnév, a szolgáltatás és termék neve, a márka ismertségét növeli, reklámnak minősül.

A paragrafus második magyarázni valója a természetes személy, mint reklámcímzett fogalma. Ez azt jelenti, hogy megkötés nélkül küldhető reklámlevél nem természetes személy email címére. Például az info@xceg.hu, vagy ugyvezetes@yceg.hu címre minden gond nélkül küldhető reklámlevél, üzleti ajánlat, de magánszemély email címére nem. Itt a gondolkodni való a kovacs.istvan@xcég.hu típusú mail címekkel lehet, de a gyakorlat az, hogy amióta az adatvédelmi törvény egyértelműsítette a személyes adat fogalmát, nem kérdés, hogy az ilyen jellegű címek természetes személyeket takarnak. Tehát lehetőleg ne küldjünk ide kéretlen levelet!

Az előzetes hozzájárulás fogalma viszonylag egyszerű: a hozzájárulás dátumának régebbinek kell lennie, mint az e-mail levelező programba való bepottyanásának dátuma. Utólagos hozzájárulással nem lehet jogszerűvé tenni egy kéretlen megkeresést, de a reklám kiküldésekor sem lehet a hozzájárulást beszerezni.

A szabály szerint a címzettnek egyértelműen és kifejezetten kell a hozzájárulását megadni. Mivel a bizonyítási teher a reklámozónál van ezért nem érdemes trükközni, nem érdemes az ÁSZF elfogadásával legalizálni a hírlevélküldést, mert nem tudjuk majd bizonyítani az egyértelműséget.
Tehát egyértelmű és különálló check box kell, ahol csak a direkt marketing üzenet küldését tudja a user bekattintani(hozzájárulni) és a kifejezett akarat bizonyítására általában elég ha a check box üres és a usernek kifejezetten rá kell kattintania, hogy szándékát kinyilvánítsa.

6. § (2)Hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon tehető, amely tartalmazza a nyilatkozó nevét, illetve – amennyiben a reklám, amelyre a hozzájárulás vonatkozik, csak meghatározott életkorú személyek számára közölhető – születési helyét és idejét, továbbá azoknak a személyes adatoknak a körét, amelyek kezeléséhez a nyilatkozó hozzájárul, valamint a hozzájárulás önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában történő kifejezését.

Tekintsünk el a korhatáros esetek(pl. alkohol, szexuális kütyük, stb.) tárgyalásától és a normál tartalmú emailek kiküldésére összpontosítsunk. A jogszabály szerint a nyilatkozatnak minimum tartalmaznia kell a nyilatkozó nevét: tehát egy hírlevélre feliratkozás panel, ha a nevet és az e-mail címet tartalmazza már jogszerű lehet. Ha szuperbiztosra akarunk menni, kérjünk ez esetben is megerősítést, nehogy valaki más nevében iratkozzon fel a hírlevél küldés szolgáltatásra.
Ha egy profilon belül iratkozik fel a user, akkor értelemszerűen a név kötelező mezővé válik, a megerősítés itt is jól jön és ez a gyakorlat is.
Ez a pont elvárja a megfelelő tájékoztatást, amit az ÁSZF-ben, vagy hasonló jogi nyilatkozatban letudhat a weboldal üzemeltetője és itt vagy az adatvédelmi doksiban deklarálható a kezelt adatok köre is.
Annak nincs különösebb akadálya, hogy előnyöket ajánljon a szolgáltató azért, hogy valaki feliratkozzon a hírlevélre. Sőt, akár a szolgáltatás elérésének, nyereményjátékban való részvételnek is feltétele lehet a hírlevél küldéséhez adott hozzájárulás. A lényeg, hogy ez önkéntesen történjen!
Nincs lehetőség címzett ajánlásra, hiszen mindig a címzett hozzájárulására van szükség.

Itt azonban még egy dologra kell figyelni, nevezetesen a szolgáltató bizonyítási kényszerére. Miképp bizonyítható, hogy az ügyfél iratkozott fel, és hogy a profilban az ügyfél kattintotta igenre a hírlevélküldés check box-át, és nem a weboldal üzemeltetője tette azt éjjel kettőkor álbajuszt ragasztva az adminisztrációs felületet használva? Le kell menteni a szokásos adatok mellett a feliratkozás körülményeit, IP-t, pontos időpontot és e paraméter kettős már elég biztonságot adhat. Kicsit macerásabb a profilban átkattintható check box esete, hiszen akkor minden állapotváltoztatást is naplózni kellene.

6. § (3) Az (1) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat bármikor korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen visszavonható. Ebben az esetben a nyilatkozó nevét és minden egyéb személyes adatát az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell, és részére reklám az (1) bekezdésben meghatározott módon a továbbiakban nem közölhető.

Sok mindent ide nem kell hozzátenni. A nyilatkozat bármikor visszavonható: regisztráció esetén egyszerű a képlet, hírlevél feliratkozás esetén ellenben elkelhet egy hírlevél leiratkozás menüpont is. Természetesen az adatokat csak akkor kell törölni, ha az adatok csak a feliratkozás céljából kerültek rögzítésre. Egy komplett vásárlói profilt nem kell törölni, ha a vásárló úgy dönt, hogy leiratkozik. Ellenben a szabály szerint az adatot törölni kell, nem elég azt csak logikailag töröltté nyilvánítani!

6. § (5) A reklámozó, a reklámszolgáltató, illetve a reklám közzétevője – az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásban meghatározott körben – a náluk hozzájáruló nyilatkozatot tevő személyek személyes adatairól nyilvántartást vezet. Az ebben a nyilvántartásban rögzített – a reklám címzettjére vonatkozó – adat csak a hozzájáruló nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően, annak visszavonásáig kezelhető, és harmadik fél számára kizárólag az érintett személy előzetes hozzájárulásával adható át.

Tehát a nyilvántartott adatokat csak az engedélyezett céllal lehet kezelni, nem lehet kölcsönadni, vagy más egyéb célra használni. De ha az érintett előzetesen hozzájárul az adat, teszem azt egy email cím és név, egy nyereményjátékban harmadik fél számára átadható. Itt technikailag csak egy nehézség van: ha a személyes adatot, mondjuk egy email címet és a nevet egy nyereményjáték keretében átadjuk harmadik félnek, miképp biztosítjuk a feliratkozó leiratkozási jogát.

6. § (6) A (3) bekezdés szerinti visszavonó nyilatkozat megtételére, illetve a reklám küldésének (4) bekezdés szerinti megtiltására mind postai úton, mind pedig elektronikus levél útján lehetőséget kell biztosítani úgy, hogy a nyilatkozatot tevő személy egyértelműen azonosítható legyen.

A leiratkozó modulnak intelligensen el kell fogadnia a célszemély nevét, vagy email címét, majd egy megerősítés kérést követően törölnie kell a vonatkozó adatokat. E-mailes megkeresésnél értelemszerűen a e-mail cím alapján törölhető az adat.

6. § (7)Az (1), illetve a (4) bekezdésben meghatározott módon közölt reklámhoz kapcsolódóan egyértelműen és szembetűnően tájékoztatni kell a címzettet arról a címről és egyéb elérhetőségről, ahol az ilyen reklámok részére történő közléséhez való hozzájáruló nyilatkozatának visszavonása, illetve a reklám küldésének megtiltása iránti igényét bejelentheti.

Erre a feladatra, mind a leiratkozó modul, mind az impresszumban megjelölt email cím megfelelő, de az ÁSZF-ben egy fél bekezdés is szentelhető e célnak.

6. § (8) Az (1) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat kérésére vonatkozó közvetlen megkeresés reklámot nem tartalmazhat, ide nem értve a vállalkozás nevét és megjelölését.

Tehát kérhetünk e-mailben hozzájárulást magánszemélytől e célra, de ezt a levelet nagyon spártaian, mindennemű reklám mellőzésével csak a vállalkozás azonosítására alkalmas adatok feltüntetésével és konkrét kérelem kinyilvánításával küldhetjük el.

 (ht)

Kapcsolódó jogszabályok:

2008. évi XLVIII. törvény
a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól

Úgy fél éve egy alkoholtermékeket forgalmazó webáruház építésére kaptunk megbízást, és mivel webáruházat már építettünk számosat, elvállaltuk a munkát. Már az elején világos volt, hogy az alkohol miatt itt némileg másképp kell a megrendelést, a regisztrációt és a kiszállítást szervezni és másképp kell a rendszer logikájához is hozzányúlni. [...]]]>

Kiskorúak tudnak alkoholt vásárolni webshopban?

Úgy fél éve egy alkoholtermékeket forgalmazó webáruház építésére kaptunk megbízást, és mivel webáruházat már építettünk számosat, elvállaltuk a munkát. Már az elején világos volt, hogy az alkohol miatt itt némileg másképp kell a megrendelést, a regisztrációt és a kiszállítást szervezni és másképp kell a rendszer logikájához is hozzányúlni. Körülnézve, a konkurenciák ez irányú gyakorlata nem volt elég konzisztens, nem volt kézenfekvő szakirodalom ezért megpróbáltuk magunk a dolgot végiggondolni. Megkerestük az ide vágó passzust és józan ésszel végiggondoltuk, hogy miképp lehetne fájdalommentesen megfelelni neki.

A vonatkozó jogszabály az 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről, amelynek IV/A. fejezete tartalmazza a gyermek és fiatalkorúak védelmét szolgáló különös rendelkezéseket.

16/A. § (1) Tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére – a kizárólag orvosi rendelvényre kiadható gyógyszer kivételével – alkoholtartalmú italt értékesíteni, illetve kiszolgálni.
(4) Az e §-ban meghatározott korlátozás érvényesítése érdekében a vállalkozás vagy annak képviselője kétség esetén felhívja a fogyasztót életkorának hitelt érdemlő igazolására. Az életkor megfelelő igazolásának hiányában a termék értékesítését, illetve kiszolgálását meg kell tagadni.

Tehát röviden a lényeg:

1. tilos alkoholtartalmú italt értékesíteni 18 év alattiaknak
2. tilos alkoholtartalmú italt kiszolgálni 18 év alattiaknak
3. életkor megfelelő igazolásának hiányában mind az értékesítést, mind a kiszolgálást meg kell tagadni 18 év alattiaknak

Ha a fenti szabályokat szigorúan vennénk jogi szempontból biztonságosan a webshopban alkoholt árulni nem lehetne!
Ügyfelünk megértette e szabályozás visszásságát és vállalta a rizikót, elindította a webshopot.

Na de nézzük mi itt a probléma:

Belépés a webshopba:

Annak ellenére, hogy a shopok többsége már a shopba belépéskor nyilatkoztatja a látogatót életkoráról és a magát kiskorúnak vallókat elirányítja, a dolognak jogilag nincs sok értelme. Hiszen egy közértbe is bemehet egy kiskorú és akár órákig is álldogálhat a whiskys polc előtt nagykorúságáról ábrándozva.

Attól, hogy beengedünk egy kiskorút a shopba nem szegünk szabályt: nem értékesítettünk és nem szolgáltunk ki.
Ennek ellenére javasolt már itt eltéríteni a kiskorút a belépéstől, ha másért nem jogkövető magatartásunk túlhangsúlyozása végett.

Regisztráció:

Ha a webshop csak alkoholt árul, akkor itt már muszáj lenyilatkoztatni a usert életkoráról, hiszen ezen a regisztráció célja csak alkohol vásárlása lehet. Előzetes regisztrációt követően a webshop később már nem ellenőrzi a vásárlót, csupán használja a profilban megadott adatokat.

Tehát itt vagy elkérjük a születési adatokat, vagy nyilatkoztatjuk a usert, hogy elmúlt 18.

Vásárlás, értékesítés:

Ha a vásárló regisztrált, akkor nincs mit tenni, hagyni kell kosárba pakolni és vásárolni. Ha az ÁSZF mondjuk a fizetéshez kötné a szerződés létrejöttét, akkor mind bankkártyás, mind előreutalásos vásárlás esetében még a kiszállítás előtt létrejön a vásárlás, az értékesítés.

Itt az első probléma: úgy kell engedélyeznünk a vásárlást, hogy nem tudjuk ellenőrizni a vásárló életkorát. Vakon hiszünk annak a magát 20 évesnek nyilatkozó 13-évesnek, aki apja(vagy saját?) bankkártyáját „használva” alkoholt vásárol a hétvégi bulira.
A törvény 16/A. § 4.-ik bekezdése(nevezetesen: az igazoltatás megpróbálása) sem igazán értelmezhető itt!!!!

Ha nincs regisztráció, akkor a fizetéskor szintén le kell nyilatkoztatni a vásárlót nagykorúsága tekintetében. De erre az esetre is érvényes az előbbi gondolatmenet.

Kiszállítás:

Tegyük fel, hogy létrejött a vásárlás és a futárcég elindult a termékkel a megrendelőhöz és becsöngetésre egy tizenéves fiúcska jön átvenni a terméket. Nos itt megint egy értelmezési problémába futunk bele, hiszen itt problémás a már kifizetett alkohol kiskorú általi átvétele. (A kocsmába otthagyok 5000-et a csaposnál és átküldöm a gyereket, hogy hozzon már két üveg sört, mert én betonozok.)

Még problémásabb az utánvétes eset, hiszen ebben az esetben a kiskorú zárja le a megrendelést, veszi át a terméket.
Az általunk megkérdezett futárcégek elzárkóztak attól, hogy ezt a felelősséget(az életkor igazolására való felszólítás) átvállalják. Ők csomagot szállítanak és kész.

(hőbör)

Kapcsolódó jogszabályok:

1997. évi törvény
a fogyasztóvédelemről

Az elállási jogokra vonatkozó kötelező tájékoztatás A webes, a webáruházból történő termékértékesítés a kereskedelem egy speciális, de folyamatosan növekvő szelete. Jellemzője, hogy a vevő csak korlátozottan tudja megismerni a terméket, lévén földrajzilag akár több ezer kilométerre tartózkodik a vásárlás(szerződéskötés) pillanatában.Természetesen erre az esetre is létezik egy vonatkozó passzus: [...]]]>

Az elállási jog a webshopok esetén

Az elállási jogokra vonatkozó kötelező tájékoztatás
A webes, a webáruházból történő termékértékesítés a kereskedelem egy speciális, de folyamatosan növekvő szelete. Jellemzője, hogy a vevő csak korlátozottan tudja megismerni a terméket, lévén földrajzilag akár több ezer kilométerre tartózkodik a vásárlás(szerződéskötés) pillanatában.Természetesen erre az esetre is létezik egy vonatkozó passzus: a 17/1999. (II.5.) Kormányrendelet a távollevők között kötött szerződésekről címmel, amely részletesen szabályozza a webáruház ez irányú tájékoztatási kötelezettségének részleteit.

A rendelet iránymutató paragrafusa az 1. §, amely ezt mondja:

1. § (1) A rendelet hatálya arra a szerződésre terjed ki, amelyet fogyasztó és vállalkozás köt egymással termék, illetve szolgáltatás értékesítésére irányuló, a vállalkozás által működtetett távértékesítési rendszer keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a vállalkozás kizárólag távközlő eszközt alkalmaz (távollevők között kötött szerződés).

Egy kicsit vicces, hogy ez a rendelet 1999-ben látott napvilágot, amikor webshop talán csak mutatóban létezett Magyarországon, nem is nevesíti sehol a webáruházakat, a ma használatos technológiákból egyedül az elektronikus levelet(e-mail) ismeri.
Na de főzzünk azzal amink van, nézzük mit tartalmaz e passzus az egyik legvitatottabb shopjogról, az elállás jogáról.

2. § (1) A vállalkozás a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni:
e) az elállás jogáról (4. és 5. §);

Próbáljuk meg kibogozni, hogy miről is kell tájékoztatni konkrétan a fogyasztót még a vásárlás előtt az elállási joggal kapcsolatban! A tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos iránymutatás a 17/1999. (II.5.) Kormányrendelet 4. és 5. paragrafusában található és az alábbi pontokban foglaltakat tartalmazza:

1., A fogyasztót elállási jog illeti meg

4. § (1) A fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat.

Tehát deklarálni kell, hogy a fogyasztó meggondolhatja magát(elállási joga van) és a terméket visszaküldheti az eladónak.

2., Az elállási jog indoklás nélkül gyakorolható

4. § (1) A fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat.

Kihangsúlyozandó, hogy az elállási jog gyakorlásához semminemű indoklás nem szükséges. (Még csak azt sem kell a vevőnek leírni, hogy bakfitty.)

3., Az elállási jog 8 munkanapon belül gyakorolható

4. § (1) A fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat.

Amennyiben az ügyfél, a vásárló a termék házhoz szállítása után el kíván a vásárlástól állni, azt az áru átvételét követő 8 munkanapon belül, indoklás nélkül megteheti. Vannak akik ezt nem nyolc munkanapban adják meg, hanem 12 napban határozzák meg az elállás idejét. Ez elvileg az ugyanaz, mint a 8 munkanap, leszámítva az ünnepek körüli időszakokat.

4., Elállási határidő a termék átvételekor kezdődik, szolgáltatás esetén a szerződéskötéskor

4. § (2) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási jogát
a) termék értékesítésére irányuló szerződés esetében a termék kézhezvételének napjától, ha eddig az időpontig nem kapta meg a 3. § szerinti írásbeli megerősítést, ennek kézhezvételétől számított nyolc munkanap elteltéig, legfeljebb azonban a termék kézhezvételének napjától számított három hónap elteltéig gyakorolhatja.

Ez már gondolkodósabb szakasza a rendeletnek, ha minden aspektusát vizsgáljuk. De tájékoztatási szempontból az mindenképpen deklarálandó mondjuk az ÁSZF-ben, hogy az elállási határidő a termék átvételétől kezdődően 8 nap. A 8 napba nem értendő bele az átvétel napja. (csak zárójelben: ha nem kap a vevő írásbeli megerősítést, akkor ez a visszaküldési/elállási lehetőség akár 90 nap is lehet!!)

5., Írásban történő elállás esetén elegendő az elállási nyilatkozatot elküldeni 8 munkanapon belül

4. § (4) Írásban történő elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi.

Be kell venni ezt az információt is az ÁSZF-be, hogy a fogyasztónak elegendő a 8. napon feladni nyilatkozatát postán hogy elállási jogával élni kíván. Mivel a jogszabály nem rendelkezik a szóbeli elállásról és az e-mailes elállásról sem, így azokról nem is kötelező jog szerint tájékoztatni a vásárlót.

6., Elállás esetén a webshop 30 napon belül fizeti vissza a fogyasztó által kifizetett összeget

4. § (5) A vállalkozás köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni.

Erről a tényről tájékoztatnunk kell a vásárlót, mondjuk az ÁSZF vonatkozó részében. Ugyan jog szerint nem kell kihangsúlyozni, de a rendeletből következően a teljes összeg visszajár. Tehát az utánvét költsége éppúgy minta a szállítási költség, bár a rendelet megfogalmazása nem tökéletes. Fontos, hogy pénzvisszafizetés 30 napja az elállástól számítódik.

7., Elállás esetén a fogyasztót kizárólag a termék visszaküldésének a költsége terheli

4. § (6) A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt a termék visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli.

 A hivatkozott rendelet egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a fogyasztó elállásával összefüggésben kizárólag a termék eladó részére történő visszaküldésének költségeit köteles viselni, ezért a terméket a vevő nem adhatja fel utánvétellel vagy portóval. Az eladó az elállás miatt sem kötbérfizetési kötelezettséget, sem bármilyen pénzbeli büntetést nem róhat a fogyasztóra. Ezzel összefüggésben a termék ingyenes kiszállításának díját sem lehet utólag a fogyasztóra terhelni. A fentieket tájékoztatásul elérhetővé kell tenni az internet áruház oldalán.

8., A szolgáltató követelheti a fogyasztótól az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárai megtérítését

4. § (6) A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt a termék visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli. A vállalkozás azonban követelheti a termék nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését.

Itt általában a webshopok egyszerűen a jogszabály szövegét szokták mereven követni tájékoztatási kötelezettségüknek megfelelendően. Vélhetően azért mert ez a kitétel megkövetelné a nem rendeltetésszerű használat fogalmának kifejtést, ami nem egyszerű és ez a rész amúgy is kicsit ellentmondásban van a józan ésszel és a gyakorlattal.
Tehát az ÁSZF-ben, ha erre is kitér a webshop, akkor a fogyasztóvédelem, a tájékoztatás hiánya miatt már nem tudja a vállalkozást elmeszelni.

9., Mikor nem megfelelő az elállási jogról szóló tájékoztatás?
Természetesen számos ilyen eset lehetséges, de a fogyasztóvédelmi ellenőrzések tapasztalatai alapján az alább felsorolt esetek bizton ide tartoznak:

• a tájékoztatás csak a 17/1999. Kormányrendelet számára utal a feltételek ismertetése, vagy konkrét magyarázat nélkül
• a tájékoztatás az elállás feltételeinél a Kormányrendelet teljes jogszabályszövegét beidézi
• a tájékoztatás az elállási jogot úgy tünteti fel mintha az az eladó sajátossága, különleges kedvezménye lenne
• az elállás feltételeire csak egy link (hivatkozás) utal
• a tájékoztató az elállási jog gyakorlását a csomagolás felbontása vagy a termék használatba vételével kizárja
• a tájékoztató kiköti, hogy az elálláskor a termék csak az eredeti csomagolásban küldhető vissza
• a tájékoztatás szerint a termék az elálláskor csak az eredeti számlával/nyugtával együtt küldhető vissza
• nem korrekt a tájékoztatás, ha abban kikötik, hogy az elállás kizárólag egy előre meghatározott formanyomtatványon gyakorolható
• a tájékoztatóban nem köthető ki, hogy az elálláskor a visszatérítendő összegből bizonyos összeget kötbérként vagy használati díj jogcímén levonjon az eladó
• nem köthető ki a tájékoztatásban az sem, hogy az elálláskor a vételár mellett a szállítási költséget nem fizeti vissza az értékesítő webáruház
• nem jó a tájékoztató abban az esetben sem, ha nem tesz különbséget az értékesített termékek között az elállási jog megléte és hiánya vonatkozásában az üzemeltető
• értelemszerűen az elállásra vonatkozó kivételszabályokat a kivételszabály alá nem tartozó termékre nem lehet kiterjeszteni
• némileg ellentmondásosan ugyan, de a tájékoztatóban a termék személyesen, üzletben történő átvétele esetén sem zárható ki az elállási jog gyakorolhatósága, ha a szerződéskötés, a termék kiválasztása a webáruházban történt

(hőbör)

Kapcsolódó jogszabályok:

17/1999. (II.5.) Korm. rendelet
a távollévők között kötött szerződésekről

Ugyan tavaly megjelent és ma már hatályos az új adatvédelmi törvény (2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról), de azért ha jól körülnézünk találunk még élő jogszabályokat, törvényeket amelyek szintén ezt a területet – személyes adatok kezelése – próbálják szabályozni. Például ebben a [...]]]>

A vásárlók személyes adatait kötelező törölni?

Ugyan tavaly megjelent és ma már hatályos az új adatvédelmi törvény (2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról), de azért ha jól körülnézünk találunk még élő jogszabályokat, törvényeket amelyek szintén ezt a területet – személyes adatok kezelése – próbálják szabályozni. Például ebben a témakörben van még egy hatályos jogszabály, a 2001. évi CVIII. törvény, amely az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről címet viseli, és szintén szentel egy egész fejezetet az adatvédelemnek.

Először is nézzük meg kire, mire vonatkozik ez a 2001. évi törvény!
Mint ahogy a címe is mutatja az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokra, amelynek definíciója a törvény szerint a következő:

„2. § E törvény alkalmazásában:
a) Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás: olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt és az értékpapírt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: áru) üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje vagy más módon történő igénybevétele;”

Ugyan az is megérne némi tintát, hogy mely weboldalakra vonatkozik ez a szabály(mármint a webshopokon kívűl), de induljunk most csak abból ki, hogy webshopokra, webáruházakra biztos kötelező érvénnyel bír.
Vannak a törvénynek teljesen normális, logikus, egyszerűen értelmezhető fejezetei és a jelenlegi gyakorlat, technológia, józan ész szempontjából könnyen megvalósítható előírásai, de a 13. fejezet – egyébiránt az Adatvédelem címet viseli – az annyira meghökkentett, hogy először azt gondoltam biztos rosszul értelmezem, vagy ezt a fejezetet már bizton törölte a jogalkotó. De nem törölte, él még!
És persze az értelmezéssel is probléma volt.

Akkor nézzük mi itt a jogértelmezési probléma?
Az első három bekezdés az alap, amelyre épül a későbbi katarzis, imigyen:

13/A. § (1)A szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés létrehozása, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése, az abból származó díjak számlázása, valamint az azzal kapcsolatos követelések érvényesítése céljából kezelheti az igénybe vevő azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és lakcímet.

(2)A szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésből származó díjak számlázása céljából kezelheti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, valamint a szolgáltatás igénybevételének időpontjára, időtartamára és helyére vonatkozó adatokat.

(3) A szolgáltató – a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a szolgáltatás nyújtása céljából kezelheti azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás nyújtásához technikailag elengedhetetlenül szükségesek. A szolgáltatónak az egyéb feltételek azonossága esetén úgy kell megválasztania és minden esetben oly módon kell üzemeltetnie az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása során alkalmazott eszközöket, hogy személyes adatok kezelésére csak akkor kerüljön sor, ha ez a szolgáltatás nyújtásához és az e törvényben meghatározott egyéb célok teljesüléséhez feltétlenül szükséges, azonban ebben az esetben is csak a szükséges mértékben és ideig.

Ezen bekezdésekben foglaltakkal nincs is különösebb gond, védi a személyes adatokat és iránymutatást ad az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtását végző vállalkozásoknak, szakembereknek.
(Az új idei személyes adat fogalom magyarázatát itt találja: személyes adat)
Na de a 7. bekezdés, az szíven tudja ütni a gyanútlan webshop üzemeltetőket.

(7) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott célokból kezelt adatokat törölni kell a szerződés létrejöttének elmaradását, a szerződés megszűnését, valamint a számlázást követően. Törvény eltérő rendelkezése hiányában az adattörlést haladéktalanul el kell végezni.

Ez a szakasz már nehezen érthető komolyabb meggondolások nélkül, igencsak meredek lehet az értelmezése!!!
Az 1-3 bekezdés megengedi, hogy kezeljük a webshop használóinak adatait (akár regisztrálva történik a vásárlás, akár nem), de a 7. pedig előírja, hogy ezen adatokat törölni kell, mégpedig három esetben:

1., a szerződés létrejöttének elmaradását követően
Különböztessünk meg két vásárlási folyamatot, aképpen, hogy a vevő regisztrál-e, avagy nem!
a) Ha a vevő nem regisztrál a webáruházban(regisztráció nélkül akar vásárolni) és nem jön létre szerződés(nem történik vásárlás), akkor az adatokat azonnal(haladéktalanul) törölni kell!
b) A vevő beregisztrál a webshopba és létrehozza a profilját. Mivel a regisztrációkor elfogadja a felhasználási feltételeket ezáltal létrejön egy szerződés a webáruház használatára vonatkozóan és a létrejött szerződés elvei mellett tárolható a személyes adat.

2., a szerződés megszűnését követően
Az előbbieket és a törvény “szellemét” követve általában két szerződés megszűnését is érdemes vizsgálni egy webáruház esetén.
a) Megszűnik a vevő/látogató ÁSZF szerinti jogviszonya a webáruházzal.
Mondjuk mert megszünteti(törli a profilt), vagy mert időben korlátos az ÁSZF(mert mondjuk van olyan kitétel, hogy 1 év inaktivitás után megszűnik a profil, a használati jog) amit a vásárló elfogadott a regisztrációkor.Ez esetben az adatok törlendőek.
b) Megszűnik az adásvételi szerződés, mert mondjuk a vevő 8 napon belül visszaküldte a megrendelt terméket.
Ebben az esetben, ha regisztráció nélkül(nem volt ÁSZF, amit a vevő elfogadott) történt a vásárlás az adatok törlendőek.
Ha ellenben regisztrált a vevő, annak ellenére hogy az adásvételi szerződés megszűnt, az ÁSZF elfogadásával járó jogviszony védi az adatokat, tehát nem kell azokat törölni. 

3., a számlázást követően
Na ez a király szakasz: leszámlázom, törlöm a regisztráltak közül a vevő adatait és természetesen megsemmisítem a számlát is!?
Még szerencse, hogy ott van a következő mondat: “Törvény eltérő rendelkezése hiányában az adattörlést haladéktalanul el kell végezni.” Így értelmezhető úgy e passzus, hogy a számviteli törvény rendelkezik arról, hogy a számla megőrzendő, tehát nem kell törölni az adatokat. Persze vigyázni kell, hogy a számviteli törvény nem rendelkezik mindenféle adat kötelező tárolásáról, tehát az adatok bizonyos körének tárolásakor ezzel nem lehet takarózni.
Itt már csak egy elvi kérdés maradt: van-e egyáltalán eset ma Magyarországon, amire ez a jogszabályrészlet vonatkozik? 

Hőbör Tamás

Kapcsolódó jogszabályok:

2001. évi CVIII. törvény (ekereskedelmi törvény)
az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről

2011. évi CXII. törvény (adatvédelmi törvény) [Kapcsolódó cikkünk ►►]
az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

“10 milliós bünti hírlevél feliratkozásért” címmel decemberben már írtam az új idén januártól hatályos adatvédelmi törvény (2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) irgumburgumságairól, furcsaságairól, következményeiről a webes termékekre vonatkozóan. Csak a dolog élére szorítkozva: a webáruház üzemeltetőnek az adatkezelés megkezdését megelőzően nyilvántartásba kell vetetnie magát a [...]]]>

Nyilvántartásba vett webáruházak

“10 milliós bünti hírlevél feliratkozásért” címmel decemberben már írtam az új idén januártól hatályos adatvédelmi törvény (2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) irgumburgumságairól, furcsaságairól, következményeiről a webes termékekre vonatkozóan. Csak a dolog élére szorítkozva: a webáruház üzemeltetőnek az adatkezelés megkezdését megelőzően nyilvántartásba kell vetetnie magát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság  rendszerében; illetve ezért a nyilvántartásba vételért fizetni kell!

Csak a dolog élére szorítkozva: a webáruház üzemeltetőnek az adatkezelés megkezdését megelőzően  nyilvántartásba kell vetetnie magát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság  rendszerében; illetve ezért a nyilvántartásba vételért fizetni kell!

A cikk megírását követően többen keresték a megoldást, hogy miért nem vonatkozhat a webshopokra e törvény illetve milyen paragrafusokba lehet kapaszkodni, hogy ez a nyűg elkerülhető legyen. Több gondolatmenet is megfogant és a fórumok is felkapták a témát, de bizonyosságot január közepéig nem lehetett tudni.
Január közepén azonban végre megkezdte működését az adatvédelmi hatóság vadiúj – de nem túl igényes és nem agyonírt – honlapja a www.naih.hu címen, ahonnan letölthető az új adatvédelmi nyilvántartásba való bejelentéshez szükséges megújult adatlap is.
(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy immár van törvény, van hatóság, van adatlap, van bejelentési kényszer és azt is tudjuk, hogy a bejelentésért illetéket, díjat kell fizetni, csak az a faramuci helyzet állt elő, hogy nincs rendelet, amely megmondaná, hogy mennyit! Tehát most bejelentünk és később majd megmondja valaki, hogy mennyi pénzt kell betolni a hatóságnak majd egyszer. Erről az aprócska tényről azonban a honlap sejtelmesen hallgat.)

Megjelent a honlapon az adatlap kitöltési útmutatója is, amely azontúl, hogy sok hasznos segítséget kínál egy konkrét utalást is tartalmaz a fenti jogértelmezés vonatkozásában. Az 1.6 pont felsorolja, hogy milyen eseteket gondol a hatóság adatvédelmi szempontból bejelenteni: webáruház, weboldal(!), hogy a minket érdeklőket megemlítsem.

1.6. Az adatkezelés megnevezése:
Kérjük, hogy a bejelenteni kívánt adatkezelést – a nyilvántartásban történő keresés lehetővé tétele céljából – röviden nevezze meg. (pl. webáruház üzemeltetése, weboldal üzemeltetése, hírlevélküldés, marketing célú adatkezelés, kétes kintlévőségek kezelése, térfigyelő kamerarendszer alkalmazása, adattovábbítás külföldre stb.)

Tehát úgy tűnik a webáruházak adatvédelmi szempontból bejelentéskötelesek, de a fentiekből az is következhet, hogy a sima weboldalak is bejelentéskötelesekké válhatnak. Elvileg a jogszabályból levezethető ez az érvelés is(pl. egy weboldal IP címet ment, meg a google analytics, stb.), de a hétköznapi élet szempontjából széleskörűen kivitelezhetetlen.

Hőbör

Kapcsolódó jogszabály: